2012/12/02

Tüntetés a nácizmus ellen - 2012. december 2., Kossuth-tér

Tömegtüntetés a nácizmus ellen - Budapest, 2012. dec. 2. - Kossuth tér - Tüntetés a náci eszmék ellen, amelyet egy jobbikos képviselő parlamenti felszólalása váltott ki. 


2012. december 2-án örvendetesen sokan, több tízezren Budapesten a Kossuth téren a Tömegtüntetés a nácizmus ellen című demonstráción. Jó hír az is, hogy az ellentüntetők csak maroknyian voltak.

Vasárnap délután negyed négy után a Himnusz elhangzásával kezdődött a tömegtuntetés, amelyet a jobbikos Gyöngyösi Márton hétfői kijelentése elleni fellépésül a Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány facebookos kezdeményezésére - a közösségi oldalon olvasható információk szerint - a Mazsihisz, a Hit Gyülekezete és az Élet Menete Alapítvány szervezett.

A rendezvényen Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője és az Együtt 2014 Választói Mozgalom nevében Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a bejegyzés alatt álló Haza és Haladás Egyesület első embere is felszólal. Fotó: MTI Több tízezer ember gyűlt össze a helyszínen, a demonstrálók tömege az Alkotmány utcáig ér, a szervezők korábban azt mondták, 15 ezer embert várnak. Sokan érkeztek vidékről, erről a magukkal hozott táblák tanúskodnak. Feltűnt egy transzparens a tömegben, amelyen a Fidesz logója van horogkeresztté formálva, illetve egy, a Gyurcsány-Bajnai ellenes lejárató kampány plakátjára hajazó tábla, Hitler és Horthy arcképével, az "Együtt tették tönkre az országot" felirattal. A Vértanúk terén és az igazságügyi minisztériumnál maroknyi ellentüntető van. A moderátor Bombera Krisztina azt mondta, hogy a megjelentek semmiben nem értenek egyet, csak egy demokratikus minimumban. Vitáik a tüntetés után folytatódnak majd, de abban egyetértenek, hogy származásuk szerint nem különböztethetők meg az emberek. A politikusok közül Rogán Antal fideszes képviselő, belvárosi polgármester szólalt fel először és azt mondta: mindig a listázással kezdődik az, ami később gyilkossághoz és haláltáborokhoz vezet. Saját gyerekei miatt is kijött tüntetni, mondta, mert nem szeretné, ha a Jobbikéhoz hasonló eszmékkel mérgeznék őket. Ő maga úgy neveli őket, tette hozzá, hogy elítéljék a gyűlöletkeltést. (Rogán Antal megjelenésekor szórványos füttyszó hallatszott munkatársunk szerint.) "Nem fogadhatjuk el, hogy Magyarország bármely polgárát csak azért, mert más felekezethez tartozik vagy más nemzetiségből származik, más értékeket részesít előnyben, méltóságában megsértsék (...), listával fenyegetőzve megbélyegezzék" - jelentette ki. Azért jöttünk ide, hogy táblát akasszunk a gonoszság nyakába – így zárta beszédét Rogán Antal. A nácik jelenléte elfogadhatatlan, mondta Bajnai Gordon. Mi magyarok békében akarunk élni – fogalmazott, hozzátéve, olyan világban akarunk élni, amiben a problémákat közös erőfeszítéssel oldják meg, nem pedig bűnbakokat keresnek. „Olyan országot akarunk, ahol a félelem nélküli élet mindeni számára alanyi jog”. Szerinte Magyarország nem működik normálisan, ennek tünete, hogy szenzációként kezelik, hogy ma a három párt együtt lép fel. Mint mondta, korábban is ki kellett volna ide jönni, és együtt tüntetni. Ilyen volt az évekkel ezelőtti cigánygyilkosságok ügye, amely nyomán nem mentek ki együtt tüntetni. Ez hiba volt, de és az ország nem követhet el többé ilyen hibát - mondta. Nincs többé ártalmatlan zsidózás és cigányozás, mert nekünk a holokauszt nemzeti tragédiánk – tette hozzá Szerinte Gyöngyösi Márton beszéde önmagát és a Jobbikot leleplező beszéd is. A nácizmus olyan, mint a legtöbb kórokozó: a gyenge országokat gyűri le, mondta bajnai, hozzátéve: ezért a megelőzés a legfontosabb. Azt is leszögezte, hogy a nácik ellen bárkivel össze lehet fogni, de a hatalomért velük soha. Mesterházy Attila beszédét azzal kezdte, hogy családjával jött, mert fontosnak tartja, hogy a gyerekei megértésék, mindig ki kell állni a gyengébbért. Ma leültünk és megbeszélték, hogy miért fontos, hogy ma itt legyenek, ezen a demonstráción. Ez a nap ugyan is egy eskü, egy deklaráció – közölte az MSZP elnöke. Felidézte az olasz baloldali lapnak adott interjúját, amiben arról beszélt, hogy ma Magyarországon van fasiszta sodródás. Elmondta azt is, hogy akkor a Fidesz egyik képviselője lehazaárulózta, de ma már ő is belátja, neki volt igaza. Az a helyes és az a jó, ha nincs két véleményünk, ugyanazt mondjuk Brüsszelnek és a magyaroknak – utalt Mesterházy arra, hogy Orbánt sokszor éri az a kritika, hogy kettős beszédet folytat. Az MSZP elnöke azt mondta, aki a hétfőn a parlamentben elhangzott, az színtiszta fasiszta beszéd volt. Itt és most üzenjük meg a fasisztáknak, hogy elég volt – jelentette ki, mire a tömeg elkezdte skandálni a „Jobbik oszolj”-t.

Mesterházy szerint ez a viselkedés nem most hétfőn kezdődött, és ez nem is fog magától megoldódni. A fasizmus ugyanis egy vírus, és a Jobbik a vírusgazda. De rajtuk kívül vírushordozó az is, aki árpádsávos zászlókat lenget, aki futballstadionokba zsidózik, és azok is, akik nyilas írókat akarnak piedesztára emelni - tette hozzá. Mesterházy azt mondta, minden tisztelete Rogán Antalé, aki merte vállalni, hogy idejön, mivel szerinte nem egyértelmű, hogy ki mit vállalhat a Fidesz-frakcióban. Azt üzente Rogánnak, hogy a kétharmad az ő háta mögött van, és a „minősített többség, minősített felelősségel is jár” Támogatja a DK-s javaslatot, hogy zárják karanténban a Jobbikot. Arra kéri Rogánt, hogy használják végre a kétharmados erőt a fasisztákkal szemben. De az MSZP azt is vállalja, hogy amíg Gyöngyösi Márton a külügyi bizottság tagja, addig nem vesznek részt az ülésen. Ugyanakkor követeli a kormánytól, hogy ne legyen a Kossuth tér Horthy emléktér, „maradjon ez a tér Kossuth, József Attila, Károlyi Mihály tere”. Továbbá követeli, hogy hétfőn a parlamenti ülés Orbán Viktor beszédével kezdődjön, „saját hangján határolódjon el a Jobbiktól, és ítélje el őket”. Itt és most ígérjük meg egymásnak és az országnak, hogy nem hagyjuk – zárta beszédét, amire a tömeg elkezdte utána ezt skandálni. A demonsráció végén a szervezők és a felszólalók közösen álltak fel a színpadra, miközben a tömeg azt skandálta, hogy "szép volt, fiúk!". Zárszóként Hernádi Judit énekelt el egy Leonard Cohen-dalt. (a HVG.hu tudósítása alapján)

2012/11/08

Együtt 2014 - talán mégis lesz ütőképes ellenzék

Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület elnöke október 23-án elmondott beszéde óta a figyelem középpontjában áll. Egyre több szó esik az általa fémjelzett egyesület, a Milla és a Szolidaritás közös Mozgalmáról, az Együtt 2014-ről is, amelyet, bár még nem alakult párttá, a legújabb közvélemény-kutatások máris a legnépszerűbb ellenzéki erőként jegyzik.

November 11-i sajtótájékoztatóján Bajnai Gordon elmondta: szervezetük és a Milla Egyesület még bejegyzés alatt áll, ezért nem lehet hozzájuk csatlakozni. Ugyanakkor sokan szeretnék kifejezni támogatásukat, egyetértésüket a választói mozgalom alapelveivel és céljaival, ezért aláírásgyűjtést indítanak.

A nyilatkozatot eddig csaknem száz közéleti személyiség írta alá, csütörtöktől pedig bárki megteheti ezt a Magyar Szolidaritás Mozgalom kitelepülésein és az interneten.

A választói összefogást támogató nyilatkozatot a tervek szerint harminc városban, Budapesten 15 ponton, illetve internetes felületen lehet majd aláírni. Az utcai aláírásgyűjtést a Szolidaritás szervezi. A nyilatkozatot eddig csaknem száz közéleti személyiség írta alá.

Az Együtt 2014 vezetői a sajtótájékoztatón azt mondták: nem kihívói akarnak lenni a demokratikus ellenzéki pártoknak, hanem az összefogásukat akarják megteremteni. Az LMP-t az elsők között fogják megkeresni, hogy csatlakozzon az összefogáshoz, mondta Bajnai. Hozzátette: az MSZP 1,2 millió szavazójára is szükség lesz a kormányváltáshoz.

Azt is közölték, hogy az LMP lesz az első parlamenti párt, amelyet az Együtt 2014 választói mozgalom megkeres az együttműködés érdekében. Juhász Péter, a Milla Egyesület elnöke ezt az MTI kérdésére válaszolta. Azt mondta: üdvözlik, hogy Jávor Benedek LMP-frakcióvezető szerint pártjának el kellene kezdeni a tárgyalásokat az Együtt 2014-gyel.

A választói mozgalom még az LMP jövő hétvégi kongresszusa előtt megkeresi az ökopártot a tárgyalások megkezdése érdekében. A Milla természetes szövetségesének tekinti az LMP-t a politikai kultúra megváltoztatásában, és nagyon fontosnak tartja részvételét az együttműködésben – jelezte.

Juhász Péter szintén kérdésre azt mondta: az MSZP-vel „még tisztázandó” a viszonyuk, ezért nem tud válaszolni arra, hogy mikor kezdeményeznek tárgyalást, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalícióval viszont szerinte jelenleg nincs dolga az Együtt 2014-nek, mivel a volt miniszterelnök a Millával „nem szeretne közösködni”.

Bajnai Gordon ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az MSZP-re szükség van a választói összefogásban.

Forrás: Megjelent PR-cikkek


2012/10/24

Bajnai Gordon beszéde - október 23., Milla-tüntetés

Átvéve innen: Haza és Haladás blog 

Bajnai Gordon beszéde a Milla október 23-i tüntetésén

Honfitársaim!

Köszönöm a meghívást! Köszönöm, hogy elmondhatom, mit gondolok közös ügyeinkről.

Nehéz döntés volt a nézőtérről visszajönnöm a színpadra. Hiszen legutóbb, március 15-én is itt voltam, együtt veletek. Akkor ott álltam, ebben a sokszínű sokaságban: demokraták és hazafiak között – ennyit tudtam a mellettem állókról. Azt nem, hogy miben hisznek, kire szavaznak. De azt igen, hogy jogállamban akarnak élni és szeretik a hazájukat.  Ennyi elég volt akkor és ennyi elég most is.

Elég, ahhoz, hogy kiálljak erre a színpadra. Kiálljak mindazokért a dolgokért, amelyek összekötnek bennünket.

Tudom, egyszer azt mondtam, nem vagyok politikus. Akkor úgy is gondoltam. Egy normális, jól működő országban ugyanis nem kell mindenkinek politikusnak lennie.

Még akkor is hittem benne, hogy Magyarország ilyen hely lehet, amikor átadtam a hivatalomat. Az elmúlt két év azonban keserű ébredést hozott. A hazánk megint olyan hely lett, ahol utcára kell menni a jövőnkért és utcára kell menni a jogainkért. Ahol politizálnia kell annak is, aki csak egyszerű polgár, „civil” akar lenni.

Politizálnom kell nekem is, nem tehetek másként.

Most azért jöttem fel újra a színpadra, mert azt értettem meg és azt akarom most elmondani nektek, hogy 2014 nem csupán a következő választás éve: 2014 Sorsforduló lesz!

Olyan döntés, amely újabb negyedszázadra meghatározza a jövőnket. Márpedig a következő 25 év az én nemzedékem számára az aktív élet hátralevő része; a gyerekeink nemzedékének pedig az élet legfontosabb, mindent eldöntő szakasza. És mi nem olyan országot akarunk a gyerekeinknek, amelybe egyszer talán majd jó lesz visszatérni – hanem olyat, ahonnan nincs miért elmenni.

Ezért kellett ma találkoznunk! Ezért nem hagyhatjuk, hogy a sorsunkat már megint széthúzás, megosztás, korrupció, kisszerűség vagy ostobaság döntse el!

És ezért alapítottuk meg társaimmal a Haza és Haladás Egyesületet: hogy ösztönözzük, szervezzük és programmal támogassuk a változást akarók összefogását.

Biztosan tudom, sokan vannak itt olyanok, akik már 2010 áprilisában is a változásra voksoltak. Jó okuk volt rá. Alapos okuk, mert azt akarták, hogy egyszer s mindenkorra vége legyen a korrupciónak; mert, meg akartak szabadulni a rossz kompromisszumoktól, a kapkodó és félbemaradt reformoktól, a beteljesületlen ígéretektől.

És mindenekelőtt meg akartak szabadulni az előző 10 év állandósult politikai háborújától, amely minden kérdésben megosztott és szembefordított minket, magyarokat.

Sokan már 2010-ben sem pártokra szavaztak, hanem a változásra. Ők bíztak és megcsalattak. Általuk győztek, és most ellenük kormányoznak.  Bizony: 2010 áprilisának fideszes szavazói ma már tudják, szavazatukért azt kapták jutalmul, amit a többiek büntetésül.

Mert Magyarországnak olyan kormánya lett, amelyért bocsánatot kell kérnünk a világtól. De leginkább egymástól és a gyermekeinktől.

Ez a kormány módszeresen, csigolyánként törte el a magyar demokrácia gerincét.

Ez a kormány hűbérurai között osztja fel az országot. A hűbérurak a politikai hatalomból pénzt csinálnak, a pénzt még nagyobb hatalomba fektetik be, hogy abból végül még több pénzt csináljanak. Így megy ez, oda-vissza. Az állam a korrupció eszközévé vált.

Ez a kormány úgy osztja el a javakat, hogy a gazdag gazdagabb legyen, a középosztálybéli szegényebb. És aki szegény, az a legszegényebb.

Ez a kormány 1 millió új munkahellyel kecsegtetett és most azért indít munkahelyvédelmi programot, hogy saját intézkedéseitől védje a megmaradt állásokat…

Ez a kormány az oktatási reformjával a szegényeket kizárja az előre jutásból, a tehetségesebbeket pedig elüldözi az országból.

Ez a kormány úgy kér újabb és újabb áldozatot a jelenben, hogy közben két végén égeti a jövőnket.

Ez a kormány erősnek hirdeti magát, pedig csak erőszakos. De mi tudjuk: az erőszak a gyengék végső menedéke. Ez a kormány pedig gyenge. Nemcsak az a baj vele, hogy felrúg minden szabályt, hanem az, hogy még így is eredménytelen.

Ez a kormány biztonságot, nyugalmat és gyarapodást ígért a szavazatokért. Most az országban mindenütt félelmet, kilátástalanságot és az elszegényedést látunk. Ez a kormány a kudarcok kormánya.

Ennek a kormánynak mennie kell!

2012/10/23

Együtt 2014 - választói mozgalom - megalakult!

Együtt 2014 néven választói mozgalmat hoztak létre civil szervezetek

Együtt 2014 elnevezéssel közös választói mozgalom megalakulását jelentették be az egyesületté alakult Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla), a Magyar Szolidaritás Mozgalom, valamint a Haza és Haladás Egyesület együttműködésével a Milla október 23-i budapesti rendezvényén, amelynek szónokai szinte egyöntetűen az Orbán-kormány távozását sürgették.
 
Juhász Péter, a Milla elnöke azt mondta, hogy nem csak tagokat, hanem szövetségeseket is keres az együttműködéshez. Már nem elég segíteni a rendszer áldozatait, a rendszert kell megváltoztatni - fogalmazott.
Az Együtt 2014 választói mozgalom egy nyitott és befogadó együttműködés kíván lenni, amelyben nem a pártokat, hanem a választókat kívánják megszólítani - mondta Juhász Péter, hozzátéve, hogy a Milla nem a pártok ellen, de nem is értük jött létre. A sima kormányváltás már nem elég, új Magyarországot, új egyetértést, új politikai kultúrát akarnak, amely az együttműködésre és a szolidaritásra épül - hangsúlyozta.


Juhász Péter véleménye szerint másfél év múlva leváltják "az Orbán-Simicska rezsimet", amelyben "testet ölt, ami bűn és hiba volt az elmúlt két évtizedben". A Milla elnöke szerint az elmúlt két évtized valamennyi kormánya felelős a mostanra kialakult helyzetért, ám elismerte, hogy nem egyenlő mértékben.
Kónya Péter, a Szolidaritás társelnöke felszólalásban második rendszerváltást ígért 2014-ben. Mint mondta: az ország 640 településén vannak aktivistáik, akikkel segíteni kívánják az Orbán-rendszert leváltani kész politikai erők összefogását.
A Szolidaritás elkészítette programját, és mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a demokraták közös jelölteket állítsanak a 2014-es választásokon. Olyan új alkotmányt akarnak, amelyet népszavazással erősítenek meg - mondta a szervezet társelnöke.

Kónya Péter bírálta Orbán Viktort, aki - álláspontja szerint - "Erdélyből idehozott gyerekekkel parádézik gátlástalanul - ez politikai pedofília". A Szolidaritás társelnöke szerint a fiatalok 1956 óta nem látott számban hagyják el az országot, ahol korlátozzák a sajtószabadságot, megszüntették a fékek és ellensúlyok rendszerét, miközben "szélsőjobboldali szabadcsapatok fenyegetik azokat, aki származásukat nem tudják visszavezetni a turultojásig".

Tamás Gáspár Miklós filozófus beszédében úgy fogalmazott, hogy 1956-ban a nép nem akarta a Horthy-rendszer és a 3 millió koldus Magyarországának restaurációját, ahogyan most sem akarja. Álláspontja szerint tisztelnünk kell magunkat és egymást, még akkor is, ha el akarják venni a szabadságunkat és soha többé senkiről sem szabad megfeledkeznünk.

Balavány György újságíró szerint "a 22 éve ránk rohadt működésképtelen rendszert le kell váltani". A rendszerváltás óta mindig választott és önjelölt messiások mondták meg, hogy mit kell tennünk. A békemenetben nem a demokraták ellenségei vonulnak, hanem jó szándékú, de megtévesztett emberek - tette hozzá.

Ungváry Rudolf közíró szerint, miközben "a kormány nemzeti együttműködést hirdet, lenyúl mindent, amit csak ér: médiát, igazságszolgáltatást és termőföldet". Úgy vélte, néha akkor is szembe kell szegülni, ha ez reménytelennek látszik, ma pedig ez könnyebb feladat, mint 1956-ban volt.

Antoni Rita és Lovas Nagy Anna, a Nők Lázadása csoport nevében úgy fogalmazott, hogy ezt a "szégyenkormányt" le kell váltani. Vissza kell fordítani az országot arról az útról, amely gyermekszegénységhez vezet.
Kelemen Attila erdélyi újságíró, a Transindex főszerkesztője szerint a magyar-magyar határ sokkal kényesebb a román-magyarnál, mert az előbbit a hazai politikum újra és újra felépíti. A mindenkori politikai nézetek határozzák meg a határon túli politikát, ennek hosszú távú haszna nincs. Kolozsvárról nézve Budapest van határon túl - fogalmazott.

S. Kállai Szilvia újságíró szerint magyarnak lenni sosem volt genetikai kérdés. A magyarországi cigányok is magyarok, hiszen ide születtek. Kormányok jöttek-mentek, ám összességében nézve a romák felett mintha megállt volna az idő. Sokan azonban a nem-cigányok közül is hasonló helyzetbe kerültek - tette hozzá.
A Milla rendezvény hallgatósága az Erzsébet híd pesti hídfőjétől a Petőfi Sándor utcáig sűrűn állt. A beszédek közben többször felhangzott az "Orbán, takarodj!" rigmus.



MTI

Élő videó-közvetítés - 2012. október 23-i tüntetés

Kormánybuktató tüntetés - BUDAPEST, 2012. okt. 23.

Az élő adás végeztével a teljes, 3,5 órás felvétel megtekinthető (katt az indító háromszögre. Nehezen indul, türelem)


Október 23 - tiltakozás az Orbán-rezsim ellen


15.00-tól: Szabad sajtó útja, a Milla rendezvénye, amelyhez a Szolidaritás is csatlakozott.

Beszédet mond Antoni Rita (Nők Lázadása csoport), Bajnai Gordon (volt kormányfő, Haza és Haladás), Balavány György (újságíró), Juhász Péter (Milla), Kelemen Attila (Transidex, újságíró), Kónya Péter (Magyar Szolidaritás Mozgalom), Lovas Nagy Anna (Nők Lázadása csoport),  S. Kállai Szilvia (újságíró), Tamás Gáspár Miklós (közíró, filozófus), Ungváry Rudolf (író, publicista)


2012/10/19

Bajnai Gordon visszatérése - megalakult a Haza és Haladás Egyesület

Megtörtént az, amire a demokratikus ellenzék oly régóta vár. Visszatér a politikai életbe az a személyiség, akit sokan Orbán Viktor egyetlen esélyes kihívójának tartanak, s aki talán képes integrálni a kormányellenes baloldali és liberális erőket, beleértve a civil mozgalmakat is. Miután bejelentette, hogy beszédet tart a Milla-szervezte október 23-i tüntetésen, pár nappal később az általa vezetett alapítvánnyal megegyező nevű egyesületet alapított társaival.

2012. október 17-én délután - zárt ajtók mögött - hivatalosan is megalapították a Haza és Haladás Egyesületet, amelyet Bajnai Gordon vezet, az alapítók között pedig a volt kormányfő egykori miniszterei mellett Felcsuti Péter és Szigetvári Viktor is szerepel - közölte a Népszabadság. A lap szerint az alapítvány Seregély utcai székhelyén formálisan is elfogadták az egyesület alapító okiratát és alapvetését, majd pedig aláírták a bírósági bejegyzéshez szükséges papírokat.

Korábban az atv.hu azt közölte, hogy nem a Milla jelenti Bajnai Gordon politikai visszatérésének bázisát, hanem az általa létrehozott új egyesület. A portál értesülése szerint az új egyesület jelenti majd a kereteit a volt miniszterelnök politikai tevékenységének. A beszámoló szerint a Bajnai-stáb koncepciója az, hogy az Orbán-kormány vitatható teljesítményű gazdaságpolitikáját, különösen a közgazdászkörökben élesen bírált "matolcsyzmust" kívánják ellenpontozni.

Bár az atv.hu azt közölte, hogy Bajnai stábjában szerepet kaphat Urbán László, aki az első Orbán-kormány pénzügyminiszter-jelöltje volt, a hvg.hu információi szerint azonban Urbán semmilyen Bajnai által vezetett, létező vagy a későbbiekben létrejövő szervezetnek nem tagja, és nem is lesz az, viszont szakmai koordinátorként közreműködik a Haza és Haladás Alapítvány gazdaságpolitikai projektjében.
A Népszabadság információi szerint az alapítók között olyan nevek szerepelnek, mint a már hivatkozott Felcsuti Péter, a Bajnai-kormány egykori pénzügyminisztere: Oszkó Péter, a volt külügyminiszter Balázs Péter, az egykori kabinet- és kampányfőnök Szigetvári Viktor, a kommunikációs szakember Gyurkovics Tamás vagy épp a Népszabadság korábbi főszerkesztője, Vörös T. Károly.

A lap értesülései szerint az egyesület tisztségviselői a lehető leghamarabb megteszik a bírósági bejegyzéshez szükséges jogi lépéseket, a szervezet pontos céljáról és lehetőségeiről pedig Bajnai Gordon fog bővebben beszélni a Milla október 23-i tömegdemonstrációján.

2012/08/25

Beavatkozni a valóságba

Művészi értékűnek én azt az alkotást tartom, amely nem csupán megragadja a létezés komplexitását, hanem elménkben olyan intenzív létezésű képzetet hoz létre, amely képes az objektív valóság szubjektív észlelését élményszerűvé tenni. Azaz: a művészet nem csupán ábrázol, hanem létrehozza az ábrázolás képzetes objektumát, amely elménkben megképződve beavatkozik valóságészlelésünkbe.

Igen szoros kapcsolatban állok a természettel: naponta egyszer kinézek az ablakon. – Ezt évekkel ezelőtt írtam, amikor még életvitelem megengedte, hogy reggelente padlásszobánk ablakán át futó pillantást vessek a radvánci dombokra és a házunk alatt futó Ungra. Mostanra szorosabbra fűződött ez a viszonyunk. Igaz, bő két éve nem néztem ki azon az ablakon, talán éppen ezért történhetett, hogy ami korábban körülvett, azt mára én veszem körbe. Magamba költöztettem a tájat, így egyre tisztábban látom kontúrjait. És egyre bizonyosabb vagyok abban, hogy a természet látványa nem annyira vizuális, sokkal inkább intellektuális élmény. A hegy, a rét, a folyó tömény gondolatisággal terhes. Puszta látásuk távolságot parancsol, bármennyire elszántan is szemléljük őket, ellenállnak a fürkésző tekintetnek. Ám gondolataink előtt megnyílnak, és az igazán bensőséges viszony akkor alakul ki, amikor közelébe jutunk rejtett jelentésüknek. Amióta nem kifelé, hanem befelé figyelek, azóta többet tudok a tájról. És azt is pontosan érzékelem, amint objektumai, mintegy mellékesen, a szép fogalmát is megképezik bennem. »tovább

2012/06/28

Nagyon magyar WordPress

Van, amikor az ember nem csodálkozik a főleg csak külsőségekben (de abban nagyon!) megnyilvánuló magyarkodáson - legfeljebb elhúzza a száját. Máskor viszont nem érti sem az okot, sem a célt...


Az persze remek dolog, hogy a WordPress blogmotornak van magyarított verziója, és az is, hogy ez rendszeresen frissül. Az viszont némileg meglepő, hogy a frissítések letöltése után az egyedi fejléc-képek beállításának a lehetőségét a rendszer az itt látható képpel példázza, három verzióban is mutatva az angyalokkal megerősített opciót. A nemzeti szimbólumok ilyen ízléstelen, mondhatni otromba túlharsogása egy nemzeti intézmény honlapján is fölösleges (az állami és kormányzati honlapok például, nagyon helyesen, sokkal tartózkodóbbak és persze angyalmentesek), egy blog tetején pedig leginkább csak akkor képzelhető el, ha tulajdonosának birtokában van a nemzeti féltégla, amellyel dagadó kebelét veri. Meglehet, hogy a WordPress-felhasználók között akadnak ilyenek, talán nem is kevesen, sőt, az is biztos, hogy ez a fejléc még mindig jobb, semmint ha turulok húznák rajta keresztbe az árpádsávot, de talán egy nemzetközi fejlesztésű szoftver magyarított változatát mégis valami semlegesebb dizájnnal kellene cégéreztetni. Érdekes, hogy saját honlapjukon nyoma sincs semmilyen nemzeti szimbolikának. Hogy a frissítési oldalra milyen túlbuzgóságból kerültek a turbómagyar fejlécek, azt nem értem. Még kevésbé, hogy a WordPress ezzel milyen üzenetet akar eljuttatni felhasználóihoz.

2012/05/07

Haza a mélyben

Egyáltalán nem gondolom azt, hogy egy 13 éves kárpátaljai gyereknek Ukrajnát a hazájának kellene tekintenie. Ám azt még kevésbé tartom egészségesnek, ha „Az én hazám” témáját úgy rajzolja meg, amint ezt a nemrégiben szervezett gyermekrajz-pályázat egyik  beregszászi nyertese tette. Veszélyesnek és károsnak vélem, ha a szülők-oktatók ilyen szellemben nevelik a kárpátaljai magyar gyerekeket és súlyosan hibásnak tartom a zsűri döntését, hogy ezt a rajzot a díjazottak közé sorolta. A haza fogalma persze a kárpátaljai (és általában a külhoni) magyarok számára eléggé problematikus, de kellő realitásérzékkel, józan ítélőképességgel és némi  bölcsességgel jó válaszok is adhatók a valóban kényes kérdésekre.

Felelős magatartású szülőnek-oktatónak nem szabad elősegítenie azt, hogy a gondjaira bízott tizenéves hamis (és káros) illúziókba kapaszkodjon. Három pillérre támaszkodó olyan identitás kiépítésében kell aktívan közreműködnie, amelyben azonos hangsúlyt kap a szülőföld és annak hagyományai iránti szeretet, a lakó-ország realitásának az elfogadása és az erős, korszerű magyarságtudat. E három tényező, ha nehezen is, de összeegyeztethető. Ám ha ehelyett az eszmélő emberkét a felnőtt az irredentizmus eszméivel oltja be, azaz olyan nézetekkel, amelyek lehetetlenné teszik az egészséges és az adott léthelyzetben használható magyarságtudat kialakulását, akkor a lehető legnagyobb kárt okozza mind a szemléletét most kialakító serdülőnek, mind annak a közösségnek, amelynek frusztrált, beilleszkedni képtelen, hamis valóságképpel viaskodó tagjaként képtelen lesz értelmesen és hasznosan megélni kisebbségi helyzetét. A hamis történelmi nosztalgia üres illúzióin ringatózó torz magyarságtudat mindenütt zsákutcákba vezet, de Ukrajna vaskos valóságával ütközve sérülésen és kudarcon kívül mást nem eredményezhet. Miközben megszakad a szívem a beregszászi templom köré egy rég elveszett, lassan száz éve mélyre süllyedt ország határait rajzoló tizenháromévesért, aközben dühöt érzek azokkal a felnőttekkel szemben, akik a teljesen hamis hazakép kialakulásáért felelősek.

Igaz, mindezen olyan nagyon nem lenne szabad csodálkoznom: az elmúlt hónapokban a szülők generációjához tartozó kárpátaljai irodalmár és újságíró kollégáim közül ötöt (!) kellett kizárnom ismeretségi körömből a közösségi portálon. A beregszászi költőnő az EU-zászlót égető jobbikosok videóját népszerűsítette egyetértőleg; egy beregszászi lap vezető szerkesztője és egy író-költő-újságró meg éppen hogy ennek a pártnak a tagjaival fotózkodott látható büszkeséggel; a viski tollforgató elvakult nacionalizmusában az „oláhok, tótok és rácok” „kitenyésztéséről” beszélt; országos lapunk vezető munkatársa rendszeresen a leguszítóbb magyar internetes portál cikkeit osztotta meg cigányozó és zsidózó saját hozzászólásai kíséretében. Mindegyiküknek elmondtam, hogy az az eszmerendszer, amelyhez csatlakoztak, nem emeli fel a magyarságot, ellenkezőleg: a mélybe taszítja – ám ha a történelmi példáknak nem hisznek, nekem ugyan miért hinnének. És miért ne örvendeznének azon a rajzon, amely engem végtelenül szomorúvá tett.

 

mi segítheti a laptop-használatot?

2012/04/12

A bennünk rejlő jobbikos

Sarnyai Tibor:

A bennünk rejlő jobbikosról


Bevalljuk, vagy sem, Magyarországon a második legnagyobb párt a Jobbik. Népszerű, mert egyszerű, zsigeri válaszokat ad nagyon komplex problémákra. Kimondja, amit a civilizáció, a kétezer éves kultúra, az emberi gondolkodás fejlődése elfojtott bennünk. Nyíltan ragadozó, nem álmodozik a bárány és az oroszlán békés együttéléséről. Gyomorból szól, nem az ész, vagy a szív nyelvén. Ahogyan sűrűn tesszük ezt mindannyian. Legfeljebb néhányan később szégyellik ezeket a reakciókat.

A bennünk élő jobbikosHa odafigyelünk, miről beszélnek az emberek a villamoson, a piacon, a kocsmában, könnyű a sűrűn elhangzó radikális mondatokat kiszűrni. Nem csak a „Tavaszi szél vizet áraszt” megkapó szépsége a néplélek, hanem ez a mocsok is. A buzikat minden második, a cigányokat minden ötödik, a zsidókat tán minden tizenkettedik mondatban küldi el valaki melegebb éghajlatra. A demokrácia működéséről, a politikusokról, a nagy társadalmi alrendszerek működéséről is megvan az állampolgárnak a maga véleménye. Sommásan. Sarkosan. Káromkodva. Keserűen.

Lószart fog ő tízezer leütéses tanulmányokat olvasni a romák felemelkedéséről, az egyenjogúságról, a szexuális magatartásról. Menjenek a kurvanyjukba mind a mások, ez itt a mi országunk (a „mi” persze nehezen körülírható, de ez a balladai homály a legfőbb jóság, és szavazatra váltható kincs benne).
Nem bátorít senki arra ma Magyarországon, hogy higgyek a komplex megoldásokban. Bonyolult, nehezen érthető és vaskos kudarcokkal záruló reformok évtizedei után nehéz lenne újra elhitetni, hogy a cizelláltan beszélő, öltönyös, kifogástalan modorú uraknak van megoldása arra, hogy több pénz legyen a pénztárcámban. Nagyon úgy tűnik – így, kívülről szemlélve –, hogy leginkább arra vannak megoldásaik, hogy az ő pénztárcájuk dagadjon.

A bennünk rejlő jobbikos természetes dolog. Jólneveltségünk, kulturális örökségünk, toleranciánk születésük pillanatában legyőzi ezeket a zsigeri válaszokat egészen addig, míg nem bőszítenek fel bennünket a végletekig. A Jobbik a hazai politikai kereslet–kínálati piac egyik nagy nyertese, mert politikusaik felismerték, a finomkodás sutba hajítása voksokat eredményez. Ők a politikából szeretnének jól megélni a kubikolás, a levéltároskodás vagy a jogászkodás helyett, ehhez pedig kell a szavazat. A bőszült, az establishmentet egészében utáló állampolgár protestszavazata.

Azt gondolom, ha a családom, pénztárcám, egészségem, házam környéke kérdéskörei megnyugtatóan rendeződnek, az állampolgárok döntő többsége elveszíti a fogékonyságát a radikális megoldások iránt. Rendezett anyagi viszonyok között, jó iskolában tudva gyerekeimet, megfelelő kórházakban gyógyulva egy nagy frászt fogok lázadni a rendszer ellen. De amíg ilyen szar alakok ilyen gyengén muzsikálnak, észveszejtően könnyű megoldás azt mondani, hogy ezek mind buzicigányzsidók, akik meg akarnak engem ölni.

A regnáló politikai elit bizonyítványába bevésett oltári nagy elégtelen érdemjegy a Jobbik minden tette. A bizonyítvány magyarázgatása pedig csakis Karinthynak áll jól. Ehelyett jól kormányozni nem kellene már valakinek?


 Vendégposzt. Szerző: Sarnyai Tibor. A eredeti megjelenés: A bennünk rejlő jobbikosról

Olvasd el ezt is: Fenyeget-e a Fidesz-Jobbik koalíció?

2012/04/02

Schmitt Pál plágium-magyarázata a Parlamentben

Virtuális Magyar Köztársaságom egyenesben közvetíti a doktori címétől megfosztott, menthetetlen plágium-botrányba keveredett - ám államfői pozíciójához mindeddig ostobán ragaszkodó - Schmitt Pál „köztársasági” elnök magyarázkodását 2012. április 2-án, 13 óra kezdettel.

Frissítés: Bár a korábbi szánalmas érvekkel az elnök újra igyekezett kibújni a plágium vádja alól, végül mégis megtörtént, amit már egy ország várt:

Schmitt Pál bejelentette lemondását

 

(Kattints az indító háromszögre! - az egyenes közvetítés végeztével a közvetítés felvétele lesz látható.)


Az viszont teljesen nevetséges, ahogy a kormányoldal utólag is mosdatja Orbán Viktor szerecsenét. Szerintük a lemondás SP erkölcsi nagyságát bizonyítja. Haha. Bizony mondom, erkölcsi silányságra, hitvány és megvetendő emberi jellemre utal mindaz, amit Schmitt az elmúlt hónapokban művelt. Se kiállította magáról a bizonyítványt a magyar politikai jobboldal is. 

2012/04/01

A tudományos etika nem változott!


2012.03.31. (Budapest)

Az OSZK-büfé ablakából kinézve látom, hogy egy csomó rendőrségi autó, autóbusz parkol a vár belső udvarában. Eszembe jutott, hogy valami tüntető küldöttség mostanában hoz fel a Sándor palota elé egy lemondásra felszólító levelet Magyarország első emberének. Gondoltam, megnézem. Valóban, egy maroknyi tömeg csoportosult az elnöki rezidencia előtti, nem túl nagy téren, s egy szónok az unalomig ismert vádakat (amelyeket, úgy tűnik, hogy a címzettet leszámítva már mindenki ért: a jelenlegi magyar köztársasági elnök egy korábban készült doktori disszertációja szövegének nagy részét lopta, no!) sorolta. Olykor a tömegből „bátor” bekiabálások: Schmitt Pál takarodj! vagy Saller, koki! A két idézett beszólás közvetlen mellettem hangzott el, így módomban volt megfigyelni, hogy a bátor tüntetők, mihelyt elrikkantották magukat, azonnal találtak valami fontos szemügyre veendő dolgot a cipőjük orrán. Ha nem muszáj, azért az arcukat nem óhajtják adni véleményükhöz. Számomra több tanulsága is van a tüntetésnek: 1. kevesen voltunk. Mondjuk maximum ötszázan (de matematikában mindig gyenge voltam), s ez egy ilyen horderejű eset kapcsán szánalmasan kevés; 2. az a kevés is vélhetően inkább csak bulinak látta, ahol anonim módon jól be lehet kiabálni, anélkül, hogy bárki is azonosítani tudjon; 3. az arcukat, véleményükkel együtt tulajdonképpen csak a szónokok vállalják; 4. a köztársági elnök is adta a formáját, mert szerintem, ha olyan nagy legény, szépen ki kellett volna jönnie az erkélyre, s szólnia a népéhez… Ez persze már eszement naivitás a részemről, hiszen ugyan mit tudott volna mondani? Azt, hogy most pedig már tényleg meggyőztetek: lemondok? Ugyan már!

Itt nem jelent meg
Ott, az arctalan bekiabálók között jutott az eszembe (újfent), hogy mindazoknak, akik nagyjából akkoriban (tehát a rendszerváltás környékéig) szereztük meg az egyetemi doktori fokozatunkat, s akik óriási energiákat fektetve bele, valóban becsülettel dolgoztunk rajta, igen, nekünk kellene kikérni magunknak a Schmitt Pál-féle benyögéseket (az akkori szabályoknak megfelelően; akkor még írógépen írtuk a munkákat - Istenem! Hát ha lúdtollal is írta, a szabályok ugyanazok! Tudja egyáltalán, hogy miről beszél ez az ember?); illetve a Kerényi Imre-féle végtelenül cinikus megjegyzéseket (lássuk be, abban az időben így osztogatták ezerszámra a doktori címeket!). Honnan szedik az efféle alakok az ilyesmit? Lehet, hogy ő úgy szerezte, ha egyáltalán van neki, de a környezetemben (Filep Tóni, Viga Gyula, Lukács Laci, Szapu Magdi, B. Kovács Pista, Fehérváry Magda, Farkas Vera stb., de az összes akadémikusunkat említhetném, akik sorra ezzel kezdték szakmai életútjukat!) igenis mindenki keményen megdolgozott érte, s tudományos pályafutása fontos, kikerülhetetlen állomása volt ennek a fokozatnak a megszerzése. Miről beszél ez az ostoba fajankó?! És az érintettek miért nem szólalnak meg?

És még valami: korábbi és mostani doktorandusaim nevében is kikérem ezt a cinikus, elmaszatoló hozzáállást! A szabályok gyakorlatilag ugyanazok, mint voltak kilencvenkettőben (a tudományos etika nem változott!), s ezek a gyerekek keményen, becsületesen megdolgoznak, megdolgoztak ugyanazért a doktori címért, ami Schmitt Pál neve előtt is díszeleg…

(Liszka József, habilitált egyetemi docens naplójegyzeteiből)


2012/03/28

Új tudományág - és legendárium

Valami pozitívumot keresve az egyre cifrább ügy tegnapi fejleményeiben - Dr. Plágium – Schmitt P. áldoktor azt találtam írni, hogy páratlanul izgalmas bölcsészi-szociológusi kutatási téma lehetne a Schmitt-plágium ügye, társadalmi-politikai vonatkozásainak teljes körű feltárásából remek valódi disszertációt lehetne írni. Ma már azt is tudom, mi annak a tudományágnak a neve, amely az effajta ügyeket vizsgálja: egyrészt magát a plagizálást, másrészt az erre lehetőséget adó (netán ezt ösztönző) társadalmi körülményeket, harmadrészt – és leginkább – azoknak a politikai reakcióknak a természetét, amelyek egy ilyen ügyet öveznek.

De nemcsak a tudományágnak lehetne a neve, hanem annak a kialakulni látszó mondavilágnak is, amely révén az ügy egyre inkább eltávolodik a tények valóságától és átcsúszik a mesék és legendák, hitek és dogmák világába. Biztos vagyok abban, hogy a schmittológia megszületése nem egyszeri és nem spontán jelenség. Igaz, hogy egy szélhámos politikai tündöklésének és várható csúfos bukásának a története révén nyer megfogalmazást, de az is bizonyos, hogy a mai magyar viszonyokra roppant jellemző társadalmi igény és szükségszerűség hozta létre. 


2012/03/21

Apám újabb tyúkja


Constans Siverick:
Mese felnőtteknek, avagy:
Apám újabb tyúkjának története

Hol volt, hol nem volt, a Lajtán és Kárpátokon innen, volt egyszer egy Köztársaságtalanított ország és annak egy köztársaság nélküli köztársasági elnöke… Mesénk főhőse sokat próbált hős volt, igazi legény a gáton. Úgy forgatta a párbajtőrt, mint rajta kívül kevesen széles e világon. Nyert is lovagi tornát az Óperenciás tengeren innen (Münhenben) és túl (Mexikóvárosban) is.
Ám amikor az ifjonti hév elfogyott, hősünk új pályára lépett, ahol szintén sikert sikerre halmozott.
De hősünk nem volt megelégedve számtalan fényes sikerével, és a sportolói babérok mellé tudományos címre is vágott.
Telt, múlt az idő, és a tudományos babérokkal is koronázott, őszülő halántékú mesehősünkről egyszer kiderült: tudós címét bizony lopott anyagból szerezte magának, becsapva nagyhírű egyetemi urakat. Hősünk azonban szembenéz a vádakkal – kard ki kard! –, s váltig tagad: a vitatott mű minden sorát ő, csakis ő írta egyedül.
Itt most egy másik mese és annak párhuzama jut eszembe. A gyerekek jól ismerik azt másik mesét, a Lázár Ervinét: Bruckner Szigfridről, a költői versenyről és az Apám tyúkjáról. Akik mégsem ismernék, azok kedvéért felidézzük, hogy a Négyszögletű Kerek Erdőben kiírt versíró pályázaton Szigfrid költői elismerésre vágyott (engedjék meg, hogy ezt a részt hosszabban felidézzem):
„Ej, mi a kő! Tyúkanyó kend
a szobában lakik itt bent?
A reakció nem maradt el:
– Állj – mondta Mikkamakka, ezt nem te írtad!
– Hát kicsoda? – háborgott Bruckner Szigfrid. Ki az ördög írta volna, itt van, nézd meg a papírt, nem az én írásom ez?!
– Jó, jó – vágott közbe Mikkamakka –, de ezt már régen megírta Petőfi Sándor (…).
– Na jó – mondta Bruckner Szigfrid. – Tudok én mást is. (…)
Ej, kend, tyúkanyó, mi a kő,
itt bent lakik a szobában.
– Hahó – hadonászott Aromo – , ugyanazt mondod kitekerve! És ráadásul rím sincs benne.
– Rímnek kell benne lennie? – kérdezte Bruckner Szigfrid Mikkamakkát.
– Hát nem árt – mondta az –, de ne az Anyám tyúkját mondjad. Akárhogy forgatod, úgyis ráismerünk.
– Na jó – mondta Bruckner Szigfrid –, akkor nem az Anyám tyúkját mondom. Elkezdte:
Apám tyúkja. Írta Bruckner Szigfrid.
Ej, tyúkapó, mi a kő, itt bent
lakik a szobában kend?
– Megölni, lelőni, szétvágni, elzavarni, kirúgni, szétfűrészelni! – dühöngtek a többiek.
– Így nem lehet szavalni! – háborgott Bruckner Szigfrid.
– Bizony nem, mondta Mikkamakka. – Jobb is, ha abbahagyod. Itt csalással nem élsz meg.”
Eddig az idézet és a mese. A tanulság pedig, ha ezek után még lennie kell, annyi: nagy kár, hogy komoly, magukat tudósnak álcázó felnőttek már nem olvasnak meséket; talán ezért van az, hogy bár Bruckner Szigfridnek esélye sem volt a győzelemre, a meséken kívüli valóságban akár az Apám tyúkjával is babérokat lehet aratni.
Pedig jó volna ismerni a meséket, legalább a klasszikusokat, hiszen mennyi tanulság lakozik bennük! Például Andersen meséjéről a császárról meg az ő új ruhájáról, melyben mindenki: a dicső kamarás urak és más udvari emberek, sőt maga a császár is úgy tett, mintha nem azt látná, amit lát, mert ellenkező esetben, hogy a klasszikus meseírót idézzem: „a többiek a tisztségére méltatlannak vagy földbutának tartanák” őket.

Vendégposzt. Írta: Constans Siverick

2012/03/20

Kocsma a magasban

„Hölgyeim és uraim, van szerencsém bejelenteni, hogy Illyés Gyula nagyszerű utópiája, a haza a magasban immáron megvalósult. Úgy hívják, hogy internet.”
 

Kocsma a magasban

 

Ha rászánnám magam, hogy süssek egy virtuális tortát, azon most tíz gyertyaszálat kellene meggyújtanom: épp tíz éve vagyok internetes ember, és nem csupán abban az értelemben, hogy ennyi ideje rendelkezem világhálós kapcsolattal, hanem – és főként –, amiatt, hogy kereken egy évtizede készítettem el első irodalmi weboldalamat. „Ez a honlap nem kárpátaljai, hanem irodalmi” – mondogattam akkoriban, összhangban megváltozott felfogásommal: abban az időben már nem a művek „helyi értékekben”, hanem általános esztétikai normákban igyekeztem gondolkodni. Hogy nézeteim formálódásában az internetnek nagy jelentősége volt, az bizonyos, amint az is, hogy az összefüggés fordítva is fennállt: kitágult szemléletemhez a világháló sokkal inkább alkalmasabb közegnek bizonyult, mint bármilyen korábban megismert.

„Hölgyeim és uraim, van szerencsém bejelenteni, hogy Illyés Gyula nagyszerű utópiája, a haza a magasban immáron megvalósult. Úgy hívják, hogy internet.” – hökkentettem meg a javarészt határon túli magyar írókból álló hallgatóságomat egy ekkoriban rendezett tanácskozáson. Amit mondtam, szinte szentségtörésnek hatott (talán még súlyosabbnak, mint amikor a tokaji Rákóczi-pincében rendezett borkóstoló idején egy felszolgálótól azt kérdeztem: „Tessék mondani, sör nincs?”), mert hiszen a népben és nemzetben gondolkodás fogalmaihoz szokott fülek számára az internet szinte szitokszónak számított. Bár kevesen ismerték, mindenki úgy tudta, hogy a világháló a globalizmus és kozmopolitizmus melegágya, valami olyan szörnyűség, amely egyáltalán nincs tekintettel nemzeti értékeinkre, pláne sérelmeinkre, ezért jóérzésű magyar író nem él vele, leginkább lenézi, megveti, s ha azt mégsem, arra azért semmiképpen nem vetemedhet, hogy nagy nemzeti költőnk magasztos szimbólumával összefüggésbe hozza. A lelkünk magasába emelt haza eszmei kategória, mibennünk épül, nem pedig valami ördöngös technikai találmány révén. A „tizenötmillió magyar” toposzát oly gyakran elzengők másképpen képzelték a határok fölötti összeborulást. Holott épp az elválasztó korlátok megszűnéséről beszéltem én is: ha valahol, akkor az interneten egymásra találhatunk, összefoghatunk, hiszen a hálóvilágot nem szabdalták fel Trianonban, nincs vízumkényszer, nem panaszkodhatunk semmiféle diszkriminációra, nincs szükségünk sem egyes, sem kettős állampolgárságra, egyenrangú és azonos esélyekkel rendelkező netpolgárok vagyunk mindannyian, miénk a pálya, a cybersztráda, csakis és kizárólag rajtunk múlik, mire használjuk, hová megyünk rajta, mit gyűjtünk be általa, és mit adunk át magunkból. Ha létezik a földrajzi, politikai, gazdasági, társadalmi megosztottságok fölötti virtuális Magyarország, akkor az bizony ott van fenn az interneten.

Eleinte nagyon csodálkoztam azon, hogy saját pátriámban milyen kevesen ismerték fel a világháló adta lehetőségeket. A saját jól berendezett identitásukba beleszokott írótársak sokáig idegenként mozogtak a digitális világban, nem volt kedvükre a gyors és intenzív információcsere, nem voltak felkészülve a külső visszajelzésekre, zavarta őket, hogy nem élhettek begyakorolt gesztusaikkal. Megszokták, hogy hallgatóságuk, olvasóközönségük úgy kezeli őket, mint a sorsavert magyarság szószólóit, kölcsönösen azt kapják, amit elvárnak egymástól: hitbéli megerősítést, biztatást a hősi kitartásra, a mégis megmaradásra. Magyarnak én itt születtem; a haza nem eladó; ez a táj bölcsőm és szemfedőm; hazaárulás minden terpeszállás; csak őrizz meg bennünket, édes, édes anyanyelv – mondták évtizedeken át a kárpátaljai költők (olykor még én is), közönségük pedig bepárásodott szemmel mindezt jóváhagyólag visszaigazolta.

Az interneten végre felszabadulhatunk – érveltem hallgatóságomnak –, érdemi dolgokkal foglalkozhatunk, hiszen senki sem volt kíváncsi a kisebbségi nyavalygásra. A hősi pátosz nevetségessé válik ott, ahol minden ködös eszmény mellé odakerülhet a józan ellenérv, ahol a hősi kitartásra így kérdeznek rá: és hol van a teljesítmény?

Nem arattam osztatlan sikert az előadásommal. Be kellett látnom, a világhálón valóban nem találják kisebbségi kuckójukat azok, akik ódzkodtak az egyenrangú megmérettetéstől. Beszélnek a magyar kultúra egyetemlegességéről, de valahogy úgy képzelik, hogy ebben a nagy egészben ők majd mégis megtartják a saját félreeső, más normákat érvényesítő ficakjukat.

Amikor itt lenne rá a lehetőség, a legtöbben talán ezért óvakodnak attól, hogy a magyarok virtuális hazáját belakják, tágasságát magukévá foglalják, mert megszokták csigaházukat, azt, hogy mindig visszahúzódhatnak hátrányos helyzetük mögé, megszokták, hogy elzártságukra hivatkozva felmentést kaphatnak bizonyos ismeretek és kihívások alól. Sebeiket felvakarva bármikor bizonyítani tudják a sérelmeiket, begyakorolták a hagyományos metaforikus kommunikációt – dehogy akarnak ők a rohanó nagyvilággal szinkronba kerülni.

Internetes korszakom elején legalábbis ez nagyon így látszott. Azóta sok minden megváltozott. Igaz, hogy kívülem egyetlenegy kárpátaljai írótársam sem tartotta fontosnak, hogy műveit a neten mindenki számára elérhetővé tegye, igaz, hogy a legutóbbi időkig kívülem senki sem akadt, aki saját blog vezetésére szánta volna magát – de aztán csak megmozdult valami. Először is felnőtt egy új generáció, amelynek tagjai már magától értetődő természetességgel használják az új technikát, néhányuk éppenséggel irodalmi pályára lépett, így született pár blog, szakmainak és alkotóinak szánt oldal. A fiatalokon kívül néhány velem egyívású írótársam is megjelent a közösségi oldalakon, bát túl nagy aktivitást még nem mutatnak, de legalább jelen vannak.

Ez pozitívum. Viszont negatív irányban is megváltozott valami – és ennek alig van köze mindahhoz, amit eddig elmondtam.

Ha nyolc-tíz évvel ezelőtt (ezt merem állítani) az internet egyfelől a szabad gondolkodás színtere volt, másfelől mutatott bizonyos „elitista” jelleget – ez mára megszűnt. Most ebből persze kihagyom a kezdettől jelen lévő és ma is tobzódó szex- és pornókínálatot meg a legolcsóbb bulvárt. Mert ami viszont ezen kívül elérhető volt, az valamennyire válogatott anyagnak látszott. Eleinte leginkább azok ismerték fel a net fontosságát, akik a szabad információáramlás, a liberális szellem, a szabad értékválasztás hívei voltak, ekként játszottak közre az olvasnivalók közzétételében, ekként viselkedtek. (Ez motiválta az én nagy lelkesültségemet is.)

Ma az internet, korábbi jellegét már-már elveszítve, gyakran inkább a kőkemény önérvényesítő csoportérdekek, a szívós önérték-sulykolók színterének látszik. Az interakciókat gyakorta már nem is „az utca” hangja uralja, hanem egyfajta acsarkodó kirekesztés, valamiféle szellemi futball-huliganizmus, amely sajnos sokkal látványosabban van jelen, mint a korábbi tolerancia. Az internet ma nem békés kávéházra, hanem gyakran az egymásra acsarkodók kiabálásától zajos kocsmára hasonlít.

A nagy egymásra találás lehetősége és a végtelen tágasság helyett ma már én is inkább a csendes kis webes zugolyaimat keresem a szédítő sztrádán.

Talán ez a legfőbb oka annak, hogy nem gyújtok gyertyát a születésnapi tortámon.

2012/02/11

Egy személyes emlék Göncz Árpád születésnapján

Nevezetes évforduló: Göncz Árpád 90 éves 

 


… és egy fotó, amikor még 70 sem volt…  

1990. szeptembere. Helyszín: Ungvári Hungarológiai Központ. Göncz Árpád a Petőfi-szobor felavatására érkezett Ungvárra. Előző nap a Hungarológiai Központban találkozott „a magyar értelmiségiekkel”. Az esemény meglehetősen protokolláris volt, nagy részét az intézetet vezető professzor nyökögő expozéja tette ki, amelyben a Központ megalakulását és működését ecsetelte, ezután, ha jól emlékszem, a megyei magyar lap akkori megbízott főszerkesztője beszélt pártitkári múltjához méltó nívón és stílusban. Az eseményre jórészt megbízható volt elvtársakat hívtak meg, többségük, ha jól emlékszem, nem is volt magyar. Árpi bácsi picit feszélyezetten, de angyali türelemmel hallgatta végig a hivatalos blablákat.

Én nem kaptam meghívást az alkalomra, de mivel 2 háznyira lakunk a központtól, gondoltam, csak odakukkantok. Az ajtónállók ugyan feltartóztattak, de kezemben a nem sokkal azelőtt megjelent Vergődő szél c. reprezentatív irodalmi antológiával, amelyről elmondtam, hogy az Elnök úrnak szeretném ajándékozni, csak beengedtek.

Ülőhely már nem volt, így hátul, a széksorok mögött álltam végig a halálosan unalmas negyedórákat. Amikor az elnöklő professzor már be akarta rekeszteni a szigorú napirend szerint zajló remek találkozót, én szót kértem és nem várva, hogy megadja, a sorok mögül egyenesen megindultam az elnöki asztal felé, és közben beszélni is kezdtem. Árpi bácsi annyira megörült nekem (korábban, még írószövetségi vonalon többször találkoztunk, első tagsági igazolványomat is ő írta alá, s ahogy minden kollégától, tőlem is elvárta, hogy visszategezzem), hogy felállt és kezet nyújtott.

Pár közvetlen, emberi mondatban üdvözöltem, megköszöntem, hogy Václav Havellel együtt ily magasra emelte az írók presztízsét, és az ungvári magyar értelmiségiek nem-protokolláris képviselőjeként átadtam irodalmunk összefoglaló antológiáját. Örült neki, mint ahogy talán annak is, picit fellazult a merev hangulat.
Másnap került sor a szoboravatásra. Erről itt írtam részletesebben: Kis(sebbségi) magyar skizofrénia (a cikk utolsó harmada). Este az Elnök úr fogadást adott a Druzsba hotelban. Ott aztán néhány privát mondatot is válthattam a ma 90 éves Göncz Árpáddal. Akinek ezúton kívánok jó egészséget, isten éltesse!

2012/02/08

Magyar Királyi Országalma


...avagy 1 deci baromság

Az alábbi levél a Magyar Királyi (!!) Kardforgató Rend kapitányától érkezett. Az illető magyar földből kíván magyar országalmát gyúrni, ehhez többek között külhoni magyaroktól guberálja össze decinként - !! - az anyaföldet. De fizetni nem akar érte... A cikk végén nem kevés derűt okozó fergeteges kardforgató videójuk linkjét is megadom.

Tisztelt Uram !

Ezennel szeretném felkérni, Ung vármegye földjéből 1 deciliter mennyiséget postai vagy egyéb úton címemre megküldeni szíveskedjék!

A postai díjat a föld adományozója fizeti, mert etikailag és morálisan nem egyeztethető, hogy fizessek a MAGYAR FÖLDÉRT , mely érzelmi indíttatásból kell érkezzen, hiszen NEM ELADÓ!!!

A csatolt űrlapot a hitelesítés okán kérem szépen kitölteni és elküldeni számomra, valamint a fényképet a föld vételezésének azonosítható helyszínéről. »tovább



**

Olvasd el ezt is:

Törölt kollégák  Két irodalmárt is törölnöm kellett a Facebook-ismerőseim közül a napokban. A szlovákiai magyar kolléga laza buzizással és a judeo-bolsevik összeesküvésben való látható meggyőződésével húzta ki nálam a gyufát, a kárpátaljai költőnő pedig a zászlóégető jobbikosokat népszerűsítő videóval. Szomorú dolgok ezek. Olvassátok el a teljes szöveget. Tanulságos. És mélyen lehangoló. »tovább


**

2012/01/30

Dedikálom Schmittet

Ezúton csatlakozom a Schmitt Pál indította avantgárd performansz történéseihez.

Minden a saját művemnek számít, amit kézjegyemmel ellátok.
Ben Vautier

MEGHÍVÓ

Schmitt Pál könyvsikerét,

a Doktori értekezést

dedikálja Balla D. Károly

a Tudományok Házának Plágium-termében

2012. február 2-án 18 órai kezdettel

A könyvpremiert megnyitja és a műből részleteket ad elő
a doktori címétől ugyancsak megfosztott kárpátaljai kutató, Gabóda Béla



2012/01/24

Egy kis Schmitt-cenzúra

Van-e ma Magyarországon cenzúra? Ki-ki döntse el saját vérmérséklete szerint. én csak egy történettel szeretnék adalékot szolgáltatni ehhez a témához.

A propeller.hu egy nagy hírmegosztó portál. Néhány törzsfelhasználójának egybehangzó állítása szerint még soha nem fordult elő, hogy valamely hír megosztását tilalmasnak tekintettek volna, „még a legvadabb kurucinfós linkeket sem szokták törölni”, és nem állnak útjába annak sem, ha a júzerek például a Hírcsárda vaskos álhíreit osztják meg. Ha eddig valóban nem történt cenzúrázás, akkor nekem most ezt sikerült „elérnem" egy eléggé ártatlan dologgal: én megosztottam a Schmitt Pál lemondását megelőlegező webakciómat, ők törölték. Ez van - gondoltam és napirendre is tértem volna az eset felett. Ám a blogom adminisztrációs felületén észrevettem, hogy sok új látogatóm érkezik a propeller oldaláról. Hogy-hogy, hiszen törölték a megosztást!? Pár kattintás, és látom, hogy egy számomra ismeretlen felhasználó is megosztotta Schmittemet. Örültem, megköszöntem, és látva, hogy ezt az új megosztást nem törlik, megírtam a különös esetet: Propeller-cenzúra (ekkor még csak annyit, amennyi az idáig történt). Alighogy megírtam és publikáltam - törölték a megosztást. Ekkor az ismeretlen felhasználó, akivel pár kommentet váltottam, magát az eseményről beszámoló cikkemet osztotta meg. Azt is törölték. Ekkor már levelet írtam a szolgáltatónak. Hogy az egésznek mi lett a vége >> itt elolvashatjátok << - nem minden tanulság nélküli történet.

----------
Más:


2012/01/20

Lemondott Schmitt Pál

Plágium-botránya miatt lemondott posztjáról Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke.

A fenti hír (egyelőre, 2012 januárjában) egy vágyott eseményt vetít előre. Az esemény virtuális megelőzöttségét az teszi indokolttá, hogy 2012. jan. 19-én Schmitt Pál, ahelyett, hogy a plágiumot beismerte volna, össze-vissza hazudozott a közrádióban.

Frissítés: az ügy fontosabb fejleményei februárban:

Schmitt Pál, Magyarország korábbi államfője, 2012. április 2-án nyújtotta be lemondását hivataláról. A lemondás oka az volt, hogy kiderült, hogy a doktori disszertációja jelentős részét más forrásokból másolta át, anélkül, hogy megfelelően hivatkozott volna rájuk. Ez vált köztudottá, miután a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsa vizsgálatot indított a disszertáció eredetiségével kapcsolatban.

Az egyetem vizsgálata megállapította, hogy Schmitt Pál disszertációja jelentős mértékben tartalmazta más szerzők munkáit, idézeteket és passzusokat, de ezeket nem megfelelően hivatkozta. Az egyetem Doktori Tanácsa ezután egyhangúlag ajánlotta Schmitt Pál doktori címének visszavonását.

Az ügy nagy nyilvánosságot kapott és heves vita alakult ki a közvéleményben a hitelességről, az etikáról és a plagizálásról. Végül Schmitt Pál úgy döntött, hogy lemond az államfői tisztségről, és 2012. április 2-án benyújtotta lemondását Áder János parlamenti elnöknek, aki ezt követően ideiglenesen átvette az államfői feladatokat.

lásd még: lemondott orbán viktor

2012/01/12

Variációk Orbán bukására

A Heti Válasz kérésére a professzor pontokba szedte, miként buktatható meg a kormányfő.


Charles Gati
Fotó: MTI / Beliczay László
A csütörtökön megjelenő hetilap arra kérte Charles Gatit, pontosítsa, mire gondolt, amikor korábban a 168 Órának azt mondta: „… vannak lehetőségek arra, hogy a kormányt - ha lehet, demokratikus módon, ha nem lehet, másképpen - elmozdítsák".
A professzor, a washingtoni külügyminisztérium volt főtanácsosa öt forgatókönyvet vázolt fel Orbán Viktor megbuktatására:

1. A Fidesz elveszti a 2014-es választásokat.

2. A Fidesznek új legitimációra lesz szüksége 2012-ben vagy 2013-ban, és előrehozott választásokat ír ki, amikor népszerűségvesztésének folyamata megáll vagy lelassul. Ezt a választást mégis elveszítheti.

3. IMF- és EU-kölcsön hiányában a gazdaság állapota tovább rosszabbodik. Ekkor a Fidesz-elit egy része szembeszáll az Orbán-Matolcsy párossal, miközben az utcán százezrek tüntetnek. A görög és az olasz helyzethez hasonlóan az Orbán-Matolcsy párost és támogatóikat lemondatják, s egy valóban konzervatív - tehát nem populista -, jobbközép Fidesz-kormány jut hatalomra.

4. Az új kormány - legitimációját növelni óhajtandó - igénybe veszi néhány igazi szakember részvételét, olyanokét, akik Brüsszelben és Washingtonban is meggyőzően reprezentálnák a kormány elkötelezettségét a szabad piac és a nyugati stílusú demokrácia iránt. Ebben a variációban Bajnai Gordon és Bod Péter Ákos, talán Bokros Lajos is komoly, szinte döntő szerephez juthatna.

5. Polgárháború. Ez akkor következhet be, ha a kormány nemcsak kaotikus gazdasági lépeseivel veszíti el a nép többségének bizalmat, de a választók rájönnek, hogy a szuverenitásról ismételt politikai szónoklatok tartalma a XXI. században üres fogás. Isten őrizz, hogy a helyzet idáig fajuljon, de ennek lehetőségét sem zárom ki, ha folytatódik a nyugati javaslatok, kritikák dacos, irracionális elutasítása.

A Heti Válasz cikkében - Charles Gati forgatókönyvei mellett - keretes írásban utal arra is, hogy Bajnai Gordon mostani visszatérése nem véletlen, a volt kormányfő hétfői írása „minden tekintetben kompatibilis a Nemzetközi Valutaalap és Hillary Clinton Magyarországgal szembeni elvárásaival.
A hetilap ezt azzal magyarázza, hogy a Bajnai Gordon által alapított Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány a kezdetektől az Egyesült Államok Demokrata Pártjához húzó baloldali–liberális agytröszt, a Center for American Progress (CAP) partneri támogatását élvezi. A CAP-ot a tengerentúlon a Clinton család, illetve az Orbán-bírálatban aktív Hillary Clinton külügyminiszter szellemi hátországaként szokták lefesteni, főleg azért, mert fontosabb vezetői egykor Bill Clinton elnöki tanácsadói voltak.
A Heti Válasz fontosnak tartja megjegyezni, hogy a 2003-as alapítású CAP ötletgazdája Soros György magyar származású pénzember volt, s a szervezet gazdálkodásáról ugyan keveset tudni, annyi biztos, hogy Soros, illetve Herbert és Marion Sandler multimilliomos házaspár is a főszponzoraik.

(forrás)

2012/01/02

Tüntetés - 100 ezer fő a kormány ellen - egyenes közvetítés / Operaház / Andrássy út



2012. január 2. Budapest – Operaház – Andrássy út


Frissítés 1: Blogom élőben közvetítette az eseményeket. A tüntetés alighanem az első valóban tömeges kifejezése volt az Orbán-rezsimmel szembeni közhangulatnak (miközben a Fidesz és a kormányelit + lakájaik az Operaházban ünnepelték magukat és kirekesztő szellemű alkotmányukat) . A videót indítva a tüntetésről készült felvétel tekinthető meg.
Az érdemi rész az 51  perctől indul (pontosan 51:30; húzzátok a videó görgetőjét előre). Előtte az igen vegyes színvonalú zenés (+ laposan poénkodó) műsor  a 17. perctől kezdődik. A 41. perctől a rendezvényhez csatlakozottak felsorolása. A 47. perctől hangzik el a köztársasági übergagyi. 50:12: Örömóda (Európa-himnusz).

Frissítés 2: Az utólagos számítások azt látszanak igazolni, hogy a tüntetők létszáma 30-40 ezer fő között mozoghatott.

Utólagos apró megjegyzés: Bár magam is kívánom, hogy a jelenlegi miniszterelnök ne vezesse tovább az országot, az „Orbán takarodj!” hörgő hangú skandálása számomra roppant visszataszító. Sajnálatosnak tartom, hogy a baloldal átvette a jobboldali tüntetők retorikáját.

2012/01/01

Az Operaház fantomja virtuális

Fantom járja be az Operaházat, a diktatúra fantomja. 


Ünnepi gálaestet szervez a kormány az új alaptörvény életbe lépésének alkalmából 2012. január 2-án az Operaházban. Ezzel egyidőben az épület előtt többezres tüntetés várható. A Magyar Szolidaritás Mozgalom szervezi, ellenzéki pártok és civilek részvételével.

Eredetileg nyolc külön demonstráció volt bejelentve január 2-ára az Operaház elé. Később azonban a Szolidaritás ernyőszervezetként élére állt a demonstrációnak. Ez az első alkalom, hogy a demokratikus ellenzék és civilek együttesen lépnek fel a kormány ellen.

A gálaest zártkörű, a sajtót nem engedik be, ugyanakkor a műsort a Duna TV élőben közvetíti.

Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el Magyarország új alaptörvényét, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én írt alá.


Az alaptörvényt számos külföldi és belföldi bírálat érte. Általános az a vélemény, hogy a médiatörvénnyel együtt az új alkotmány az Orbáni diktatúra alapjait veti meg. Ennek a diktatúrának a szelleme lengi be az Operaházat az Orbán-rezsim önajnározó, fényűző gáláján, amelyet az ország romlásba döntése közepette tartanak.

A Virtuális Magyar Köztársaság mélyen elítéli ezt a cinikus és arcátlan magatartást, ezúton nyilvánítja ki szolidaritását mindazokkal, akik tüntetni fognak az Operánál vagy más módon lépnek fel az Orbán-kurzus arrogáns hatalomgyakorlása ellen.

Virtuális honlap szerviz Budapest



SEO szolgáltatás: kész PR-cikkek beküldése közlésre. A PR marketing népszerű eljárás Google előresoroláshoz. Ennek havi díja nincs, hanem cikkenként kerül elszámolásra, eltérően a havidíjas szakértői keresőoptimalizálás megbízástól.

A szervál a legjobb tanácsadó keresőmarketing kérdésekben.

 

 

A köztársaságra esküdtek

Ezres tömeg esküdött a köztársaságra a Kossuth téren

A köztársaságra, a demokráciára és a jogállamiságra esküdtek és mozgalmat alapítottak az MTV-nél három hete éhségsztrájkolók és szimpatizánsaik a Kossuth téren a tisztességes közmédia érdekében szervezett tüntetésen. >>tovább