A bennünk rejlő jobbikosról
Bevalljuk, vagy sem, Magyarországon a második legnagyobb párt a Jobbik. Népszerű, mert egyszerű, zsigeri válaszokat ad nagyon komplex problémákra. Kimondja, amit a civilizáció, a kétezer éves kultúra, az emberi gondolkodás fejlődése elfojtott bennünk. Nyíltan ragadozó, nem álmodozik a bárány és az oroszlán békés együttéléséről. Gyomorból szól, nem az ész, vagy a szív nyelvén. Ahogyan sűrűn tesszük ezt mindannyian. Legfeljebb néhányan később szégyellik ezeket a reakciókat.
Ha odafigyelünk, miről beszélnek az emberek a villamoson, a piacon, a kocsmában, könnyű a sűrűn elhangzó radikális mondatokat kiszűrni. Nem csak a „Tavaszi szél vizet áraszt” megkapó szépsége a néplélek, hanem ez a mocsok is. A buzikat minden második, a cigányokat minden ötödik, a zsidókat tán minden tizenkettedik mondatban küldi el valaki melegebb éghajlatra. A demokrácia működéséről, a politikusokról, a nagy társadalmi alrendszerek működéséről is megvan az állampolgárnak a maga véleménye. Sommásan. Sarkosan. Káromkodva. Keserűen.
Lószart fog ő tízezer leütéses tanulmányokat olvasni a romák felemelkedéséről, az egyenjogúságról, a szexuális magatartásról. Menjenek a kurvanyjukba mind a mások, ez itt a mi országunk (a „mi” persze nehezen körülírható, de ez a balladai homály a legfőbb jóság, és szavazatra váltható kincs benne).
Nem bátorít senki arra ma Magyarországon, hogy higgyek a komplex megoldásokban. Bonyolult, nehezen érthető és vaskos kudarcokkal záruló reformok évtizedei után nehéz lenne újra elhitetni, hogy a cizelláltan beszélő, öltönyös, kifogástalan modorú uraknak van megoldása arra, hogy több pénz legyen a pénztárcámban. Nagyon úgy tűnik – így, kívülről szemlélve –, hogy leginkább arra vannak megoldásaik, hogy az ő pénztárcájuk dagadjon.
A bennünk rejlő jobbikos természetes dolog. Jólneveltségünk, kulturális örökségünk, toleranciánk születésük pillanatában legyőzi ezeket a zsigeri válaszokat egészen addig, míg nem bőszítenek fel bennünket a végletekig. A Jobbik a hazai politikai kereslet–kínálati piac egyik nagy nyertese, mert politikusaik felismerték, a finomkodás sutba hajítása voksokat eredményez. Ők a politikából szeretnének jól megélni a kubikolás, a levéltároskodás vagy a jogászkodás helyett, ehhez pedig kell a szavazat. A bőszült, az establishmentet egészében utáló állampolgár protestszavazata.
Azt gondolom, ha a családom, pénztárcám, egészségem, házam környéke kérdéskörei megnyugtatóan rendeződnek, az állampolgárok döntő többsége elveszíti a fogékonyságát a radikális megoldások iránt. Rendezett anyagi viszonyok között, jó iskolában tudva gyerekeimet, megfelelő kórházakban gyógyulva egy nagy frászt fogok lázadni a rendszer ellen. De amíg ilyen szar alakok ilyen gyengén muzsikálnak, észveszejtően könnyű megoldás azt mondani, hogy ezek mind buzicigányzsidók, akik meg akarnak engem ölni.
A regnáló politikai elit bizonyítványába bevésett oltári nagy elégtelen érdemjegy a Jobbik minden tette. A bizonyítvány magyarázgatása pedig csakis Karinthynak áll jól. Ehelyett jól kormányozni nem kellene már valakinek?
Vendégposzt. Szerző: Sarnyai Tibor. A eredeti megjelenés: A bennünk rejlő jobbikosról
Olvasd el ezt is: Fenyeget-e a Fidesz-Jobbik koalíció?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése