2015. július 18., szombat

Szeressétek a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok

Az Oltalom Karitatív Egyesület és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség közleményt adott ki június 16-i keltezéssel Budapesten a menekültek ügyében, amelyben azt is leírják, hogy mire van szükségük a menekülteknek. Forrás: oltalom.hu


Iványi Gábor közleménye a menekültek ügyében

„Szeressétek azért a jövevényt; mert ti is jövevények voltatok…” (5 Mózes 10,19)

Az Oltalom Karitatív Egyesület és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség közleménye a menekültek ügyében


Az Oltalom Karitatív Egyesület és a vele több mint negyedszázada együttműködő egyház, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elkötelezett a menekültek emberséges ellátása mellett.

A kultúrnépek ősidők óta képviselték azt (a Bibliában is rögzített) örök elvet, hogy az alapvető emberség, segítség még az ellenséget és a hadifoglyokat is megilleti, nemhogy a gyermekekkel menekülő civileket. Ezért az Oltalom Karitatív Egyesület is az Egyházzal együtt, megalakulása óta, folyamatosan támogatja a Magyarországon átutazó vagy itt menedéket kérő külföldieket, nemre, korra, vallásra és egyéb szempontra tekintet nélkül.

Teljes elismeréssel és tisztelettel támogatunk ugyanakkor minden hasonlóan tevékenykedő civil csoportosulást, szervezetet vagy a feladatát tisztességesen ellátó hatósági tényezőt.

Megköszönjük azok önzetlen támogatását, akik eddig pénzt vagy természetbeni adományokat bíztak ránk. Eddig mintegy kétmillió forint értékben kaptunk célzott pénzadományt. Sokan hoztak takarót, matracot, ruhafélét, bébiételt, gyümölcsöt, ivóvizet és egyebet. Mi magunk is raktárkészleteinket és felszabadítható pénzforrásainkat folyamatosan biztosítjuk az érintettek számára.

A Budapest, VIII. Dankó u. 11. szám alatti egyházi központunk és felsőoktatási intézményünk, a Wesley János Lelkészképző Főiskola portáján , a hét minden napján napi 24 órában  készek vagyunk fogadni adományokat. Nem túl tágas raktározási lehetőségeinket (az oktatási idő szünetében tantermeinket is) az adományozóknak, illetve az együttműködő civil szervezeteknek is készségesen biztosítjuk.
Telefonon információt a +3670 459-3681 és a +3670 372-5936 számokon lehet kérni.
Számlaszámunk: Oltalom Karitatív Egyesület, K&H 10400140-00026699-00000006, ezen „menekültek” jelzéssel lehet felajánlani pénzadományt. Szegedi Osztrovszky utca 1. szám alatti iskolánk is fogad hétköznap 8.00 és 16.00 óra között adományokat.
Szegedi egyházközségünk Bokor u. 5. szám alatti központját is az étel-előkészítő civilek rendelkezésére bocsátottuk. Az ide beérkező adományokat is a szegedi és Szeged környéki területeken humanitárius tevékenységet végző szervek és civilek támogatására fordítjuk.

2015. június 26., péntek

Kulturális sokféleség és bevándorlás

Értesítés, felkérés - szakmai párbeszéd -  - A kulturális sokféleség és a bevándorlás - magyarországi kisebbségek - szakmai fórum - MTA Budapest: Ankét Magyarország kulturális sokszínűségéről 


Mit jelent számunkra a multikulturalitás?


Az MTA TK Kisebbségkutató Intézet szakmai fórumot kezdeményezett a magyarországi és a Kárpát-medencei kisebbségi, nemzetiségi csoportokkal kapcsolatos közbeszéd jellegzetességeiről, illetve a kulturális sokszínűség magyarországi helyzetéről és jövőbeli esélyeiről. Az elmúlt évtizedekben többféle megközelítés volt hatással a kisebbségekkel kapcsolatos kérdések értelmezésére, mint például a kisebbségi és emberi jogok, a multikulturalizmus, a társadalmi integráció és az egyenlő bánásmód,  nemzetfogalom etnicizálódása.

Az egyes paradigmák eltérő társadalomképet, illetve a kisebbségi közösségek és a többségi nemzet között eltérő viszonyokat feltételeznek, s mindezekkel kapcsolatban tisztázni kell a tágabb nemzetközi környezettel való összefüggéseket is.

A fentiekkel összefüggésben egy szélesebb szakértői kör képviselőit szólítjuk meg, hogy fejtsék ki véleményüket a kulturális sokszínűségről és az etnikai kisebbségek helyéről a társadalomban. Mindenkihez az alábbi kérdéssort juttattuk el, s a beérkezett válaszokat névvel tesszük közé honlapunkon.

1.  A kulturális sokféleség eltérő fogalmakkal írható le (kulturális sokszínűség, a megosztott kultúrájú társadalom és a multikulturalizmus), és kialakulása is eltérő társadalmi és történelmi előzményekhez köthető (migráció, politikai változások, gyarmatbirodalmak felbomlása, országhatárok megváltozása stb.). Van-e Ön szerint a kulturális sokféleségnek egy speciális közép-európai formája?

2. A kulturális sokféleséget támogató nemzetközi politikai és morális normák (pl. az EU vagy az UNESCO kulturális diverzitásról szóló dokumentumai) hogyan befolyásolják az egyes államok belpolitikai vitáit? A jelenlegi magyarországi nemzet- és kisebbségpolitika milyen hatással van a magyarországi nemzetiségek, különös tekintettel a romák emancipációjára, illetve a Kárpát-medencei magyar kisebbségi közösségek kulturális identitásának megfogalmazására? 

3. Van-e konfliktus a globalizációval és a politikai integrációval (pl. az EU integrációval) együtt járó kulturális folyamatok és a nemzeti identitás megőrzésére irányuló igyekezetek között? A konfliktus kezelésével kapcsolatos megoldásokat hogyan értékelné az EU-n belüli, illetve az EU-n kívüli európai országok esetében?

4. Magyarországon alig van olyan család, amelyet ne érintene, vagy érintett volna az asszimiláció, vagy a ki-, illetve bevándorlás valamilyen formája. Ön szerint ennek van-e hatása a kulturális identitásra, a hazához és az Európai Unióhoz való viszonyra?

5.  Hogyan befolyásolja a magyar társadalom közérzetét a menekültek, bevándorlók, vendégmunkások jelenléte? Milyen szerepe van ebben a saját tapasztalatnak, illetve a médián keresztül közvetített politikai diskurzusnak?

2015. június 9., kedd

Ha Magyarországra jössz

Nem állítom, hogy szakértője lennék a bevándorláspolitikának, mint ahogy az Európai Unió jövőjéről sem mernék elemzésekbe kezdeni vagy pláne jóslásokba bocsátkozni. Nincs tuti receptem arra, mit és hogyan kellene állami szinten cselekedni, hogyan kellene a kérdést kezelni.

Abban azonban biztos vagyok, hogy az idegenellenesség felszítását célzó propagandának a kormánygépezet és személyesen Orbán Viktor részéről folytatott gyakorlata aljas, káros, megvetendő, bűnös - és mint ilyen minden civil eszközzel gáncsolható és gáncsolandó. Hogy ez az aljas propaganda mindemellett, úgy tűnik, még kontraproduktív is, az pedig hadd legyen az idegenekre másként gondoló jóérzésűek apró öröme.

















2015. január 17., szombat

DEKA - a Demokratikus Kerekasztal megalakulása

Megalakult a Demokratikus Kerekasztal Ferge Zsuzsa szociológus, szegénységkutató, Horváth András volt adóellenőr, az áfacsalási botrány kirobbantója, Iványi Gábor lelkész, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője és Lovas Zoltán újságíró, a Dunagate-botrány kirobbantója kezdeményezésével.


Felhívás a magyar társadalomhoz!


Hazánk 2015 elejére válaszúthoz érkezett. Átfogó társadalmi, politikai, szociális és gazdasági válság küszöbén állunk. Egymást gyűlölő, egymással beszélni képtelen szekértáborokra szakadtunk. Ha az elmúlt évek medrében halad tovább sorsunk, akkor az egyik valószínű út a mai rendszer bebetonozása, keményedő diktatúrával. Az sem zárható ki, hogy a szociális feszültségek a robbanásig fokozódnak, a nyomorban élők és a lecsúszó középosztály tömegei radikális megoldások híveivé szegődnek.

Magyarország sorsáért való aggodalommal eltelve ezért azt javasoljuk a dolgok alakulásáért felelősséget hordozó polgártársainknak, hogy kezdjenek párbeszédet egymással. E párbeszéd révén munkáljanak ki olyan nemzeti (politikai, gazdasági, társadalmi) minimumokat, melyek lehetővé teszik, hogy a ma oly megosztott ország erői azokban egyetértve, közösen kereshessenek kiutat. Magunk ilyen minimumnak javasoljuk a köztársaság, a demokrácia helyreállítását, hazánk európai irányultságú értékeinek megerősítését, a rendszer társadalmi igazságtalanságainak korrekcióját.

Sikerre akkor számíthatunk, ha a párbeszédbe a civil szervezetek és mozgalmak, a politikai pártok, a munkaadói és munkavállalói szervezetek, az egyházak, továbbá a magyar közügyekben érdekelt minden polgár (éljen itthon vagy külföldön) bekapcsolódik.
Ehhez feltehetően több, a változásokat előkészítő kerekasztalra van szükség, amelyek értékorientációja eltérő lehet, de készek az egymással való további együttműködésre. Mi, pártoktól független gondolkodókként, ma szükségesnek tartjuk legalább egy, európai orientáltságú baloldali, szabadelvű és egy jobboldali, konzervatív kerekasztal létrejöttét.

Reméljük, hogy akik egyetértenek közös társadalmi minimumok kidolgozásával, bárhová tartozzanak is a politikai vagy ideológiai térben, de elkötelezettek a demokrácia, a köztársaság és az alapvető európai értékek iránt, részt fognak venni ezekben a munkálatokban. Együttműködésükkel létrejöhet ez év tavaszára az a tárgyalási fórum és szisztéma, amely lehetővé teszi az ország érdekében egy új történelmi kompromisszum kidolgozását. A Nemzeti Egyeztető Fórum (NEF) működésének általunk szorgalmazott kezdési időpontja 2015. március 15.

2015. január 14.

A felhívást jegyzik:
Ferge Zsuzsa
Horváth András
Iványi Gábor
Lovas Zoltán