Egyik barátom a harmadik Orbán-kormány megalakulásakor teljes kétségbeesésében fordult hozzám azzal a kéréssel, hogy blogja számára biztosítsak ukrajnai tárhelyet, mivel Magyarországon megszűnt a sajtószabadság, már nem létezik független sajtó és kialakulóban a cenzúra. Ő vissza akar térni a szamizdathoz, saját szakállára, felelősségére akar továbbra is írni, és ehhez olyan háttérre van szüksége, amely nincs kiszolgáltatva a Fidesz mindent behálózó és leuraló hatalmának.
Próbáltam megnyugtatni, hogy tudtommal a blogokat egyelőre a legcsekélyebb veszély sem fenyegeti, és ha esetleg mégis lenne majd valamilyen állami szabályozás ezen a téren, az sem a kis véleményblogokat fogja érinteni (mint amilyen az öve vagy az enyéim), hanem esetlen a nagy olvasottságú, befolyást szerzett hírblogokat - nos, ott esetleg lehetségessé válhat valamiféle sajtótörvények betartatására vonatkozó hatósági elvárás, ám azt sem technikailag, sem politikailag nem tartom elképzelhetőnek, hogy a kis forgalmú magánblogok működését bárki bármikor korlátozni próbálná - ez itt mégsem Pakisztán vagy Irak. Lassabban hát azzal a szamizdattal.
Ha pedig mégis lenne egyszer ilyen szándék (amire azért a médiatörvény tervezetében volt utalás) , akkor valószínűleg az internethozzáférés felől kell és lehet ezt megfogni, mert amíg a net szabad, addig bárki regisztrálhat magának blogot pl. elsőként a Google portfóliójához tartozó blogger.com rendszerébe - és hogy abba ki mit ír, azt a szolgáltatón keresztül egy államhatóság nem korlátozhatja. Magát a bloggert és az ő internethozzáférését azonban meg lehet csípni.
Továbbá pedig - folytattam - Ukrajna egyelőre Magyarországhoz képest sokkal nagyobb demokráciadeficittel rendelkezik, ha tehát itteni szerveren akarja futtatni a blogját, az sokkal kevésbé lesz biztonságban. Igaz, a nyelvi korlát és az a tény, hogy egy másik ország viszonyairól szólna ez a szamizdatblog, elég nagy érdektelenséget jelent, így nyilván a kutya sem akarná betultani Ukrajnában azt a médiumot, amely Orbánról ír magyarul csúnyákat - míg ha ezt Porosenko vonatkozásában tenné ukránul, akkor a kockázat elég nagy lenne.
Utolsó érvem az volt, hogy nekem magamnak egyetlen blogom sem működik ukrajnai szerveren (holott van nekem 60-nál is több), vagy magyar szolgáltatóknál üzemelnek vagy olyan nemzetközi hálózaton, amely nem köthető egyetlen országhoz (bár a cég valamelyikben nyilván be van jegyezve).
Barátom végül a blogger.com rendszerében nyitotta meg szamizdatos blogfolyamát. Senkinek nem szúrt még szemet. És ennél csak kicsivel többen olvassák.
Nem így azt a webhelyet, amelyet felkérésre én építettem egy visszaemlékező dokumentumanyag elhelyezése céljából és amely az alábbi linken található.
A cikk címére visszatérve: cenzúrahatóság jelenleg Magyarországon nem létezik, a sajtó területén az előzetes engedélyeztetés szabályai eleget tesznek a demokratikus minimumnak, az utólagos szankcionálás sem éri el a leglágyabb diktatúrában szokásos mértéket sem. Ám anyagi oldalról, finanszírozással, reklámelhelyezéssel, egzisztenciális ellehetetlenítéssel (olykor fenyegetéssel) és saját befolyásolási lehetőségeinek a kiterjesztésével a Fidesz-hatalom kétségtelenül elérte a szabad sajtó visszaszorulását. Ez azonban gyökeresen különbözök a már lágynak számító kádári diktatúra utolsó éveiben fennálló gyakorlattól, amikor rendőrségi zaklatások, elkobzások napirenden voltak.
2016/04/25
2015/07/18
Szeressétek a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok
Az Oltalom Karitatív Egyesület és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség közleményt adott ki június 16-i keltezéssel Budapesten a menekültek ügyében, amelyben azt is leírják, hogy mire van szükségük a menekülteknek. Forrás: oltalom.hu
Iványi Gábor közleménye a menekültek ügyében
Iványi Gábor közleménye a menekültek ügyében
„Szeressétek azért a jövevényt; mert ti is jövevények voltatok…” (5 Mózes 10,19)
Az Oltalom Karitatív Egyesület és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség közleménye a menekültek ügyében
Az Oltalom Karitatív Egyesület és a vele több
mint negyedszázada együttműködő egyház, a Magyarországi Evangéliumi
Testvérközösség elkötelezett a menekültek emberséges ellátása mellett.
A kultúrnépek ősidők óta képviselték azt (a
Bibliában is rögzített) örök elvet, hogy az alapvető emberség, segítség még az
ellenséget és a hadifoglyokat is megilleti, nemhogy a gyermekekkel menekülő
civileket. Ezért az Oltalom Karitatív Egyesület is az Egyházzal együtt,
megalakulása óta, folyamatosan támogatja a Magyarországon átutazó vagy itt
menedéket kérő külföldieket, nemre, korra, vallásra és egyéb szempontra
tekintet nélkül.
Teljes elismeréssel és tisztelettel támogatunk
ugyanakkor minden hasonlóan tevékenykedő civil csoportosulást, szervezetet vagy
a feladatát tisztességesen ellátó hatósági tényezőt.
Megköszönjük azok önzetlen támogatását, akik
eddig pénzt vagy természetbeni adományokat bíztak ránk. Eddig mintegy kétmillió
forint értékben kaptunk célzott pénzadományt. Sokan hoztak takarót, matracot,
ruhafélét, bébiételt, gyümölcsöt, ivóvizet és egyebet. Mi magunk is
raktárkészleteinket és felszabadítható pénzforrásainkat folyamatosan biztosítjuk
az érintettek számára.
A Budapest, VIII. Dankó u. 11. szám alatti
egyházi központunk és felsőoktatási intézményünk, a Wesley János Lelkészképző
Főiskola portáján , a hét minden napján napi 24 órában készek vagyunk
fogadni adományokat. Nem túl tágas raktározási lehetőségeinket (az oktatási idő
szünetében tantermeinket is) az adományozóknak, illetve az együttműködő civil
szervezeteknek is készségesen biztosítjuk.
Telefonon információt a +3670 459-3681 és a +3670 372-5936 számokon lehet kérni.
Számlaszámunk: Oltalom Karitatív Egyesület, K&H 10400140-00026699-00000006, ezen
„menekültek” jelzéssel lehet felajánlani pénzadományt. Szegedi
Osztrovszky utca 1. szám alatti iskolánk is fogad hétköznap 8.00 és 16.00 óra
között adományokat.
Szegedi
egyházközségünk Bokor u. 5. szám alatti
központját is az étel-előkészítő civilek rendelkezésére bocsátottuk. Az ide
beérkező adományokat is a szegedi és Szeged környéki területeken humanitárius
tevékenységet végző szervek és civilek támogatására fordítjuk.
2015/06/26
Kulturális sokféleség és bevándorlás
Értesítés, felkérés - szakmai párbeszéd - - A kulturális sokféleség és a bevándorlás - magyarországi kisebbségek - szakmai fórum - MTA Budapest: Ankét Magyarország kulturális sokszínűségéről
Mit jelent számunkra a multikulturalitás?
Az MTA TK Kisebbségkutató Intézet szakmai fórumot kezdeményezett a magyarországi és a Kárpát-medencei kisebbségi, nemzetiségi csoportokkal kapcsolatos közbeszéd jellegzetességeiről, illetve a kulturális sokszínűség magyarországi helyzetéről és jövőbeli esélyeiről. Az elmúlt évtizedekben többféle megközelítés volt hatással a kisebbségekkel kapcsolatos kérdések értelmezésére, mint például a kisebbségi és emberi jogok, a multikulturalizmus, a társadalmi integráció és az egyenlő bánásmód, nemzetfogalom etnicizálódása.
Az egyes paradigmák eltérő társadalomképet, illetve a kisebbségi közösségek és a többségi nemzet között eltérő viszonyokat feltételeznek, s mindezekkel kapcsolatban tisztázni kell a tágabb nemzetközi környezettel való összefüggéseket is.
A fentiekkel összefüggésben egy szélesebb szakértői kör képviselőit szólítjuk meg, hogy fejtsék ki véleményüket a kulturális sokszínűségről és az etnikai kisebbségek helyéről a társadalomban. Mindenkihez az alábbi kérdéssort juttattuk el, s a beérkezett válaszokat névvel tesszük közé honlapunkon.
1. A kulturális sokféleség eltérő fogalmakkal írható le (kulturális sokszínűség, a megosztott kultúrájú társadalom és a multikulturalizmus), és kialakulása is eltérő társadalmi és történelmi előzményekhez köthető (migráció, politikai változások, gyarmatbirodalmak felbomlása, országhatárok megváltozása stb.). Van-e Ön szerint a kulturális sokféleségnek egy speciális közép-európai formája?
2. A kulturális sokféleséget támogató nemzetközi politikai és morális normák (pl. az EU vagy az UNESCO kulturális diverzitásról szóló dokumentumai) hogyan befolyásolják az egyes államok belpolitikai vitáit? A jelenlegi magyarországi nemzet- és kisebbségpolitika milyen hatással van a magyarországi nemzetiségek, különös tekintettel a romák emancipációjára, illetve a Kárpát-medencei magyar kisebbségi közösségek kulturális identitásának megfogalmazására?
3. Van-e konfliktus a globalizációval és a politikai integrációval (pl. az EU integrációval) együtt járó kulturális folyamatok és a nemzeti identitás megőrzésére irányuló igyekezetek között? A konfliktus kezelésével kapcsolatos megoldásokat hogyan értékelné az EU-n belüli, illetve az EU-n kívüli európai országok esetében?
4. Magyarországon alig van olyan család, amelyet ne érintene, vagy érintett volna az asszimiláció, vagy a ki-, illetve bevándorlás valamilyen formája. Ön szerint ennek van-e hatása a kulturális identitásra, a hazához és az Európai Unióhoz való viszonyra?
5. Hogyan befolyásolja a magyar társadalom közérzetét a menekültek, bevándorlók, vendégmunkások jelenléte? Milyen szerepe van ebben a saját tapasztalatnak, illetve a médián keresztül közvetített politikai diskurzusnak?
2015/06/09
Ha Magyarországra jössz
Nem állítom, hogy szakértője lennék a bevándorláspolitikának, mint ahogy az Európai Unió jövőjéről sem mernék elemzésekbe kezdeni vagy pláne jóslásokba bocsátkozni. Nincs tuti receptem arra, mit és hogyan kellene állami szinten cselekedni, hogyan kellene a kérdést kezelni.
Abban azonban biztos vagyok, hogy az idegenellenesség felszítását célzó propagandának a kormánygépezet és személyesen Orbán Viktor részéről folytatott gyakorlata aljas, káros, megvetendő, bűnös - és mint ilyen minden civil eszközzel gáncsolható és gáncsolandó. Hogy ez az aljas propaganda mindemellett, úgy tűnik, még kontraproduktív is, az pedig hadd legyen az idegenekre másként gondoló jóérzésűek apró öröme.
Abban azonban biztos vagyok, hogy az idegenellenesség felszítását célzó propagandának a kormánygépezet és személyesen Orbán Viktor részéről folytatott gyakorlata aljas, káros, megvetendő, bűnös - és mint ilyen minden civil eszközzel gáncsolható és gáncsolandó. Hogy ez az aljas propaganda mindemellett, úgy tűnik, még kontraproduktív is, az pedig hadd legyen az idegenekre másként gondoló jóérzésűek apró öröme.
2015/01/17
DEKA - a Demokratikus Kerekasztal megalakulása
Megalakult a Demokratikus Kerekasztal Ferge Zsuzsa szociológus, szegénységkutató, Horváth András volt adóellenőr, az áfacsalási botrány kirobbantója, Iványi Gábor lelkész, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője és Lovas Zoltán újságíró, a Dunagate-botrány kirobbantója kezdeményezésével.
Hazánk 2015 elejére válaszúthoz érkezett. Átfogó társadalmi, politikai, szociális és gazdasági válság küszöbén állunk. Egymást gyűlölő, egymással beszélni képtelen szekértáborokra szakadtunk. Ha az elmúlt évek medrében halad tovább sorsunk, akkor az egyik valószínű út a mai rendszer bebetonozása, keményedő diktatúrával. Az sem zárható ki, hogy a szociális feszültségek a robbanásig fokozódnak, a nyomorban élők és a lecsúszó középosztály tömegei radikális megoldások híveivé szegődnek.
Magyarország sorsáért való aggodalommal eltelve ezért azt javasoljuk a dolgok alakulásáért felelősséget hordozó polgártársainknak, hogy kezdjenek párbeszédet egymással. E párbeszéd révén munkáljanak ki olyan nemzeti (politikai, gazdasági, társadalmi) minimumokat, melyek lehetővé teszik, hogy a ma oly megosztott ország erői azokban egyetértve, közösen kereshessenek kiutat. Magunk ilyen minimumnak javasoljuk a köztársaság, a demokrácia helyreállítását, hazánk európai irányultságú értékeinek megerősítését, a rendszer társadalmi igazságtalanságainak korrekcióját.
Sikerre akkor számíthatunk, ha a párbeszédbe a civil szervezetek és mozgalmak, a politikai pártok, a munkaadói és munkavállalói szervezetek, az egyházak, továbbá a magyar közügyekben érdekelt minden polgár (éljen itthon vagy külföldön) bekapcsolódik.
Ehhez feltehetően több, a változásokat előkészítő kerekasztalra van szükség, amelyek értékorientációja eltérő lehet, de készek az egymással való további együttműködésre. Mi, pártoktól független gondolkodókként, ma szükségesnek tartjuk legalább egy, európai orientáltságú baloldali, szabadelvű és egy jobboldali, konzervatív kerekasztal létrejöttét.
Reméljük, hogy akik egyetértenek közös társadalmi minimumok kidolgozásával, bárhová tartozzanak is a politikai vagy ideológiai térben, de elkötelezettek a demokrácia, a köztársaság és az alapvető európai értékek iránt, részt fognak venni ezekben a munkálatokban. Együttműködésükkel létrejöhet ez év tavaszára az a tárgyalási fórum és szisztéma, amely lehetővé teszi az ország érdekében egy új történelmi kompromisszum kidolgozását. A Nemzeti Egyeztető Fórum (NEF) működésének általunk szorgalmazott kezdési időpontja 2015. március 15.
2015. január 14.
A felhívást jegyzik:
Ferge Zsuzsa
Horváth András
Iványi Gábor
Lovas Zoltán
Felhívás a magyar társadalomhoz!
Hazánk 2015 elejére válaszúthoz érkezett. Átfogó társadalmi, politikai, szociális és gazdasági válság küszöbén állunk. Egymást gyűlölő, egymással beszélni képtelen szekértáborokra szakadtunk. Ha az elmúlt évek medrében halad tovább sorsunk, akkor az egyik valószínű út a mai rendszer bebetonozása, keményedő diktatúrával. Az sem zárható ki, hogy a szociális feszültségek a robbanásig fokozódnak, a nyomorban élők és a lecsúszó középosztály tömegei radikális megoldások híveivé szegődnek.
Magyarország sorsáért való aggodalommal eltelve ezért azt javasoljuk a dolgok alakulásáért felelősséget hordozó polgártársainknak, hogy kezdjenek párbeszédet egymással. E párbeszéd révén munkáljanak ki olyan nemzeti (politikai, gazdasági, társadalmi) minimumokat, melyek lehetővé teszik, hogy a ma oly megosztott ország erői azokban egyetértve, közösen kereshessenek kiutat. Magunk ilyen minimumnak javasoljuk a köztársaság, a demokrácia helyreállítását, hazánk európai irányultságú értékeinek megerősítését, a rendszer társadalmi igazságtalanságainak korrekcióját.
Sikerre akkor számíthatunk, ha a párbeszédbe a civil szervezetek és mozgalmak, a politikai pártok, a munkaadói és munkavállalói szervezetek, az egyházak, továbbá a magyar közügyekben érdekelt minden polgár (éljen itthon vagy külföldön) bekapcsolódik.
Ehhez feltehetően több, a változásokat előkészítő kerekasztalra van szükség, amelyek értékorientációja eltérő lehet, de készek az egymással való további együttműködésre. Mi, pártoktól független gondolkodókként, ma szükségesnek tartjuk legalább egy, európai orientáltságú baloldali, szabadelvű és egy jobboldali, konzervatív kerekasztal létrejöttét.
Reméljük, hogy akik egyetértenek közös társadalmi minimumok kidolgozásával, bárhová tartozzanak is a politikai vagy ideológiai térben, de elkötelezettek a demokrácia, a köztársaság és az alapvető európai értékek iránt, részt fognak venni ezekben a munkálatokban. Együttműködésükkel létrejöhet ez év tavaszára az a tárgyalási fórum és szisztéma, amely lehetővé teszi az ország érdekében egy új történelmi kompromisszum kidolgozását. A Nemzeti Egyeztető Fórum (NEF) működésének általunk szorgalmazott kezdési időpontja 2015. március 15.
2015. január 14.
A felhívást jegyzik:
Ferge Zsuzsa
Horváth András
Iványi Gábor
Lovas Zoltán
2014/07/11
Pánikban vagyok
Pánikban vagyok, mert a Magyar Virtuális Köztársaság egyre kevésbé tűnik fenntarthatónak. Amíg az ember csupán azt tapasztalta, hogy egyre inkább nemcsak idegen, hanem gyomorforgatóan taszító is számára az az uralkodó politikai kurzus, amely a reális Magyarországon lassan minden maga alá kapar és mindenbe belehatol - de ezzel szemben áll egy másik, egy normális, liberális és demokratikus szellemi Magyarország, addig lehetett még ebbe mindannyiszor pánikszerűen visszamenekülni, ahányszor nagyon szembeötlöttek a gyűlöletes jelenségek. Magyarán: a Virtuális Köztársaságnak volt miből táplálkoznia, mert látszottak nemcsak a normális emberek, hanem azok a társadalmi erők is, amelyek ellenszegültek a Horthy-korszak restaurációjának, a rasszizmusnak, antiszemitizmusnak, idegengyűlöletnek, homofóbiának. Ám utóbbiakból, úgy tűnik, egyre kevesebb akad, mérvadó személyiségek kezdenek elvtelenül taktikázni, másik elmismásolják vagy elhallgatják valódi gondolataikat. A társadalom egészséges ellenálló képessége alapjaiban roppant meg, mert a normális részét is eluralta a képmutatás, cinizmus, arrogancia, hatalomvágy, nyerészkedés...
Normális helyzet, hogy mostanra már egy icipicit szimpatikus párt se létezzen a politikai palettán? Hogy már nemcsak azok ellenszenvesek, akik az értékrendszeremmel ellenkező világnézeti és politikai szemléletet vallják magukénak, hanem azok is, akikkel elvben azonos elvi platformon állok. Róluk is ki kell derülnie, hogy tisztátalanok, önérdekűek, hatalomhajhászók? Hát nincs egy fűszál a tors közt kelőben?
Nincs. Lélektani szempontból Magyarország már nem a biztos hely, nem a védelmet nyújtó pánikszoba, hanem ellenkezőleg: maga a fenyegetés, maga a pánik kiváltója. És én pánikban vagyok, mert a magam-építette virtuálé már nem kap visszaigazolást a valóságból. Már semmi sem kecsegteti azzal, hogy továbbra is fenntartható lesz.
Normális helyzet, hogy mostanra már egy icipicit szimpatikus párt se létezzen a politikai palettán? Hogy már nemcsak azok ellenszenvesek, akik az értékrendszeremmel ellenkező világnézeti és politikai szemléletet vallják magukénak, hanem azok is, akikkel elvben azonos elvi platformon állok. Róluk is ki kell derülnie, hogy tisztátalanok, önérdekűek, hatalomhajhászók? Hát nincs egy fűszál a tors közt kelőben?
Nincs. Lélektani szempontból Magyarország már nem a biztos hely, nem a védelmet nyújtó pánikszoba, hanem ellenkezőleg: maga a fenyegetés, maga a pánik kiváltója. És én pánikban vagyok, mert a magam-építette virtuálé már nem kap visszaigazolást a valóságból. Már semmi sem kecsegteti azzal, hogy továbbra is fenntartható lesz.
2014/04/07
Orbán Viktor megbukott
A választási eredmények azt mutatják, nem volt Magyarországon kormányváltó hangulat. Meglehet. Az elmúlt napokban nekem mégis ezek voltak a legnépszerűbb oldalaim:
A látogatók döntő többsége a miniszterelnök bukására rákérdező Google-keresések révén érkezett oldalaimra, leginkább erre:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

















