Próbáltam megnyugtatni, hogy tudtommal a blogokat egyelőre a legcsekélyebb veszély sem fenyegeti, és ha esetleg mégis lenne majd valamilyen állami szabályozás ezen a téren, az sem a kis véleményblogokat fogja érinteni (mint amilyen az öve vagy az enyéim), hanem esetlen a nagy olvasottságú, befolyást szerzett hírblogokat - nos, ott esetleg lehetségessé válhat valamiféle sajtótörvények betartatására vonatkozó hatósági elvárás, ám azt sem technikailag, sem politikailag nem tartom elképzelhetőnek, hogy a kis forgalmú magánblogok működését bárki bármikor korlátozni próbálná - ez itt mégsem Pakisztán vagy Irak. Lassabban hát azzal a szamizdattal.
Ha pedig mégis lenne egyszer ilyen szándék (amire azért a médiatörvény tervezetében volt utalás) , akkor valószínűleg az internethozzáférés felől kell és lehet ezt megfogni, mert amíg a net szabad, addig bárki regisztrálhat magának blogot pl. elsőként a Google portfóliójához tartozó blogger.com rendszerébe - és hogy abba ki mit ír, azt a szolgáltatón keresztül egy államhatóság nem korlátozhatja. Magát a bloggert és az ő internethozzáférését azonban meg lehet csípni.
Továbbá pedig - folytattam - Ukrajna egyelőre Magyarországhoz képest sokkal nagyobb demokráciadeficittel rendelkezik, ha tehát itteni szerveren akarja futtatni a blogját, az sokkal kevésbé lesz biztonságban. Igaz, a nyelvi korlát és az a tény, hogy egy másik ország viszonyairól szólna ez a szamizdatblog, elég nagy érdektelenséget jelent, így nyilván a kutya sem akarná betultani Ukrajnában azt a médiumot, amely Orbánról ír magyarul csúnyákat - míg ha ezt Porosenko vonatkozásában tenné ukránul, akkor a kockázat elég nagy lenne.
Utolsó érvem az volt, hogy nekem magamnak egyetlen blogom sem működik ukrajnai szerveren (holott van nekem 60-nál is több), vagy magyar szolgáltatóknál üzemelnek vagy olyan nemzetközi hálózaton, amely nem köthető egyetlen országhoz (bár a cég valamelyikben nyilván be van jegyezve).
Barátom végül a blogger.com rendszerében nyitotta meg szamizdatos blogfolyamát. Senkinek nem szúrt még szemet. És ennél csak kicsivel többen olvassák.
Nem így azt a webhelyet, amelyet felkérésre én építettem egy visszaemlékező dokumentumanyag elhelyezése céljából és amely az alábbi linken található.
A cikk címére visszatérve: cenzúrahatóság jelenleg Magyarországon nem létezik, a sajtó területén az előzetes engedélyeztetés szabályai eleget tesznek a demokratikus minimumnak, az utólagos szankcionálás sem éri el a leglágyabb diktatúrában szokásos mértéket sem. Ám anyagi oldalról, finanszírozással, reklámelhelyezéssel, egzisztenciális ellehetetlenítéssel (olykor fenyegetéssel) és saját befolyásolási lehetőségeinek a kiterjesztésével a Fidesz-hatalom kétségtelenül elérte a szabad sajtó visszaszorulását. Ez azonban gyökeresen különbözök a már lágynak számító kádári diktatúra utolsó éveiben fennálló gyakorlattól, amikor rendőrségi zaklatások, elkobzások napirenden voltak.
- Illegális kiadványok az 1980-as években Magyarországon - a demokratikus ellenzék szamizdatos sajtója, tüntetések március 15-én és október 23-án.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése