Kulturális sokféleség és bevándorlás

Értesítés, felkérés - szakmai párbeszéd -  - A kulturális sokféleség és a bevándorlás - magyarországi kisebbségek - szakmai fórum - MTA Budapest: Ankét Magyarország kulturális sokszínűségéről 

Mit jelent számunkra a multikulturalitás?

Az MTA TK Kisebbségkutató Intézet szakmai fórumot kezdeményezett a magyarországi és a Kárpát-medencei kisebbségi, nemzetiségi csoportokkal kapcsolatos közbeszéd jellegzetességeiről, illetve a kulturális sokszínűség magyarországi helyzetéről és jövőbeli esélyeiről. Az elmúlt évtizedekben többféle megközelítés volt hatással a kisebbségekkel kapcsolatos kérdések értelmezésére, mint például a kisebbségi és emberi jogok, a multikulturalizmus, a társadalmi integráció és az egyenlő bánásmód,  nemzetfogalom etnicizálódása.

Az egyes paradigmák eltérő társadalomképet, illetve a kisebbségi közösségek és a többségi nemzet között eltérő viszonyokat feltételeznek, s mindezekkel kapcsolatban tisztázni kell a tágabb nemzetközi környezettel való összefüggéseket is.

A fentiekkel összefüggésben egy szélesebb szakértői kör képviselőit szólítjuk meg, hogy fejtsék ki véleményüket a kulturális sokszínűségről és az etnikai kisebbségek helyéről a társadalomban. Mindenkihez az alábbi kérdéssort juttattuk el, s a beérkezett válaszokat névvel tesszük közé honlapunkon.

1.  A kulturális sokféleség eltérő fogalmakkal írható le (kulturális sokszínűség, a megosztott kultúrájú társadalom és a multikulturalizmus), és kialakulása is eltérő társadalmi és történelmi előzményekhez köthető (migráció, politikai változások, gyarmatbirodalmak felbomlása, országhatárok megváltozása stb.). Van-e Ön szerint a kulturális sokféleségnek egy speciális közép-európai formája?

2. A kulturális sokféleséget támogató nemzetközi politikai és morális normák (pl. az EU vagy az UNESCO kulturális diverzitásról szóló dokumentumai) hogyan befolyásolják az egyes államok belpolitikai vitáit? A jelenlegi magyarországi nemzet- és kisebbségpolitika milyen hatással van a magyarországi nemzetiségek, különös tekintettel a romák emancipációjára, illetve a Kárpát-medencei magyar kisebbségi közösségek kulturális identitásának megfogalmazására? 

3. Van-e konfliktus a globalizációval és a politikai integrációval (pl. az EU integrációval) együtt járó kulturális folyamatok és a nemzeti identitás megőrzésére irányuló igyekezetek között? A konfliktus kezelésével kapcsolatos megoldásokat hogyan értékelné az EU-n belüli, illetve az EU-n kívüli európai országok esetében?

4. Magyarországon alig van olyan család, amelyet ne érintene, vagy érintett volna az asszimiláció, vagy a ki-, illetve bevándorlás valamilyen formája. Ön szerint ennek van-e hatása a kulturális identitásra, a hazához és az Európai Unióhoz való viszonyra?

5.  Hogyan befolyásolja a magyar társadalom közérzetét a menekültek, bevándorlók, vendégmunkások jelenléte? Milyen szerepe van ebben a saját tapasztalatnak, illetve a médián keresztül közvetített politikai diskurzusnak?

Ha Magyarországra jössz

Nem állítom, hogy szakértője lennék a bevándorláspolitikának, mint ahogy az Európai Unió jövőjéről sem mernék elemzésekbe kezdeni vagy pláne jóslásokba bocsátkozni. Nincs tuti receptem arra, mit és hogyan kellene állami szinten cselekedni, hogyan kellene a kérdést kezelni.

Abban azonban biztos vagyok, hogy az idegenellenesség felszítását célzó propagandának a kormánygépezet és személyesen Orbán Viktor részéről folytatott gyakorlata aljas, káros, megvetendő, bűnös - és mint ilyen minden civil eszközzel gáncsolható és gáncsolandó. Hogy ez az aljas propaganda mindemellett, úgy tűnik, még kontraproduktív is, az pedig hadd legyen az idegenekre másként gondoló jóérzésűek apró öröme.

DEKA - a Demokratikus Kerekasztal megalakulása

Megalakult a Demokratikus Kerekasztal Ferge Zsuzsa szociológus, szegénységkutató, Horváth András volt adóellenőr, az áfacsalási botrány kirobbantója, Iványi Gábor lelkész, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője és Lovas Zoltán újságíró, a Dunagate-botrány kirobbantója kezdeményezésével.

Felhívás a magyar társadalomhoz!

Hazánk 2015 elejére válaszúthoz érkezett. Átfogó társadalmi, politikai, szociális és gazdasági válság küszöbén állunk. Egymást gyűlölő, egymással beszélni képtelen szekértáborokra szakadtunk. Ha az elmúlt évek medrében halad tovább sorsunk, akkor az egyik valószínű út a mai rendszer bebetonozása, keményedő diktatúrával. Az sem zárható ki, hogy a szociális feszültségek a robbanásig fokozódnak, a nyomorban élők és a lecsúszó középosztály tömegei radikális megoldások híveivé szegődnek.

Magyarország sorsáért való aggodalommal eltelve ezért azt javasoljuk a dolgok alakulásáért felelősséget hordozó polgártársainknak, hogy kezdjenek párbeszédet egymással. E párbeszéd révén munkáljanak ki olyan nemzeti (politikai, gazdasági, társadalmi) minimumokat, melyek lehetővé teszik, hogy a ma oly megosztott ország erői azokban egyetértve, közösen kereshessenek kiutat. Magunk ilyen minimumnak javasoljuk a köztársaság, a demokrácia helyreállítását, hazánk európai irányultságú értékeinek megerősítését, a rendszer társadalmi igazságtalanságainak korrekcióját.

Sikerre akkor számíthatunk, ha a párbeszédbe a civil szervezetek és mozgalmak, a politikai pártok, a munkaadói és munkavállalói szervezetek, az egyházak, továbbá a magyar közügyekben érdekelt minden polgár (éljen itthon vagy külföldön) bekapcsolódik.
Ehhez feltehetően több, a változásokat előkészítő kerekasztalra van szükség, amelyek értékorientációja eltérő lehet, de készek az egymással való további együttműködésre. Mi, pártoktól független gondolkodókként, ma szükségesnek tartjuk legalább egy, európai orientáltságú baloldali, szabadelvű és egy jobboldali, konzervatív kerekasztal létrejöttét.

Reméljük, hogy akik egyetértenek közös társadalmi minimumok kidolgozásával, bárhová tartozzanak is a politikai vagy ideológiai térben, de elkötelezettek a demokrácia, a köztársaság és az alapvető európai értékek iránt, részt fognak venni ezekben a munkálatokban. Együttműködésükkel létrejöhet ez év tavaszára az a tárgyalási fórum és szisztéma, amely lehetővé teszi az ország érdekében egy új történelmi kompromisszum kidolgozását. A Nemzeti Egyeztető Fórum (NEF) működésének általunk szorgalmazott kezdési időpontja 2015. március 15.

2015. január 14.

A felhívást jegyzik:
Ferge Zsuzsa
Horváth András
Iványi Gábor
Lovas Zoltán

---

Pánikban vagyok

Pánikban vagyok, mert a Magyar Virtuális Köztársaság egyre kevésbé tűnik fenntarthatónak. Amíg az ember csupán azt tapasztalta, hogy egyre inkább nemcsak idegen, hanem gyomorforgatóan taszító is számára az az uralkodó politikai kurzus, amely a reális Magyarországon lassan minden maga alá kapar és mindenbe belehatol - de ezzel szemben áll egy másik, egy normális, liberális és demokratikus szellemi Magyarország, addig lehetett még ebbe mindannyiszor pánikszerűen visszamenekülni, ahányszor nagyon szembeötlöttek a gyűlöletes jelenségek. Magyarán: a Virtuális Köztársaságnak volt miből táplálkoznia, mert látszottak nemcsak a normális emberek, hanem azok a társadalmi erők is, amelyek ellenszegültek a Horthy-korszak restaurációjának, a rasszizmusnak, antiszemitizmusnak, idegengyűlöletnek, homofóbiának. Ám utóbbiakból, úgy tűnik, egyre kevesebb akad, mérvadó személyiségek kezdenek elvtelenül taktikázni, másik elmismásolják vagy elhallgatják valódi gondolataikat. A társadalom egészséges ellenálló képessége alapjaiban roppant meg, mert a normális részét is eluralta a képmutatás, cinizmus, arrogancia, hatalomvágy, nyerészkedés...

Normális helyzet, hogy mostanra már egy icipicit szimpatikus párt se létezzen a politikai palettán? Hogy már nemcsak azok ellenszenvesek, akik az értékrendszeremmel ellenkező világnézeti és politikai szemléletet vallják magukénak, hanem azok is, akikkel elvben azonos elvi platformon állok. Róluk is ki kell derülnie, hogy tisztátalanok, önérdekűek, hatalomhajhászók? Hát nincs egy fűszál a tors közt kelőben?

Nincs. Lélektani szempontból Magyarország már nem a biztos hely, nem a védelmet nyújtó pánikszoba, hanem ellenkezőleg: maga a fenyegetés, maga a pánik kiváltója. És én pánikban vagyok, mert a magam-építette virtuálé már nem kap visszaigazolást a valóságból. Már semmi sem kecsegteti azzal, hogy továbbra is fenntartható lesz.

---

Orbán Viktor megbukott

A választási eredmények azt mutatják, nem volt Magyarországon kormányváltó hangulat. Meglehet. Az elmúlt napokban nekem mégis ezek voltak a legnépszerűbb oldalaim:

 

A látogatók döntő többsége a miniszterelnök bukására rákérdező Google-keresések révén érkezett oldalaimra, leginkább erre: 

• Orbán Viktor megbukott / lemondott

---

Pacsirta rádió Budapest

Pacsirta Rádió

2014. február 1-jén indult a magát függetlennek hirdető, csak online hallgatható, önkéntes alapon, honoráriumok nélkül működő Pacsirta Rádió.

A műsor egyelőre egy stúdióvá alakított lakásból jelentkezik, kölcsöncuccol dolgoznak. Az első két nap amolyan laza próbaadás, február harmadikától megy élesben. Öreg rókák a mikrofon mögött: Aczél Endre, Lipovecz Iván, Vágó István, Szegvári Katalin, Szilágyi János, Verebes István, Kulcsár István, Benda László, Fodor János; a rádió célja pártpolitikai elkötelezettség és háttér nélkül buzdítani a szavazásra. Ez az, mármint az elkötelezettség nélküliség, amit nehéz elhinni... Főleg, hogy csupán a választásokat követő időszakig kívánják üzemeltetni a frekvencia nélküli, csak az interneten hallgatható -  http://www.pacsirtaradio.hu  - Pacsirta Rádiót.

A csatorna önkéntes alapon szerveződött, nyilatkozott Fodor János ötletgazda, aki épp a „mindenki önkéntes, mindenki egyenlő” elve miatt nem szereti, ha főszerkesztőnek titulálják. Pedig az. Hát majd meglátjuk. Pontosabban meghallgatjuk.

---

Összeesküvés-elmélet a magasban?

Az bizony eléggé elgondolkoztató, hogy az összeesküvés-elméletekben és valami fölöttes, titkos láthatatlan hatalomban való hit sokkal jobban egyesíti a magyarságot, mint mondjuk a nemzeti és liberális minimum együttes elfogadása. Az ország és a nemzet sorsát ténylegesen befolyásoló ügyek megítélésében rég kettészakadt a magyarság, de lám, akad valami, amiben mutatkozik némi egyetértés.

A Political Capital elemzőintézet a Tárkival és nemzetközi partnerekkel  készített kutatása szerint - olvasom - a magyarok 42 százaléka „tudja”, hogy nem a kormány irányítja az országot, hanem valakik a háttérből mozgatják a szálakat, és csak a magyarok 36 százaléka veti el egyértelműen ezt a nézetet. Ennél is meredekebb adat az, hogy ugyan a Jobbik szavazóit állítják a legnagyobb, 68 % százalékos arányban, ,hogy valójában nem a kormány kormányoz, ám őket az az LMP-szavazók követik (52%), majd az MSZP jön 49 %-kal, és csak őutánuk következik a Fidesz (43%), végül az E2014 32 %-kal.

Lám, milyen nagyfokú az egyetertés a pártokat választók között! Sok millió magyar révén jön létre a Haza a magasban helyett a Hatalom a háttérben. Jól be lehet lakni ezt a kényszerképztet! Ehhez képest a pártpreferencia nélküliek közül csupán 37 százaléknyian vélekednek úgy, hogy valakik a háttérből irányítják az országot. Vélhetőleg ők annyira kiábrándultak mindenből, hogy már az UFÓkban sem hisznek.