2015. június 26., péntek

Kulturális sokféleség és bevándorlás

Értesítés, felkérés - szakmai párbeszéd -  - A kulturális sokféleség és a bevándorlás - magyarországi kisebbségek - szakmai fórum - MTA Budapest: Ankét Magyarország kulturális sokszínűségéről 


Mit jelent számunkra a multikulturalitás?


Az MTA TK Kisebbségkutató Intézet szakmai fórumot kezdeményezett a magyarországi és a Kárpát-medencei kisebbségi, nemzetiségi csoportokkal kapcsolatos közbeszéd jellegzetességeiről, illetve a kulturális sokszínűség magyarországi helyzetéről és jövőbeli esélyeiről. Az elmúlt évtizedekben többféle megközelítés volt hatással a kisebbségekkel kapcsolatos kérdések értelmezésére, mint például a kisebbségi és emberi jogok, a multikulturalizmus, a társadalmi integráció és az egyenlő bánásmód,  nemzetfogalom etnicizálódása.

Az egyes paradigmák eltérő társadalomképet, illetve a kisebbségi közösségek és a többségi nemzet között eltérő viszonyokat feltételeznek, s mindezekkel kapcsolatban tisztázni kell a tágabb nemzetközi környezettel való összefüggéseket is.

A fentiekkel összefüggésben egy szélesebb szakértői kör képviselőit szólítjuk meg, hogy fejtsék ki véleményüket a kulturális sokszínűségről és az etnikai kisebbségek helyéről a társadalomban. Mindenkihez az alábbi kérdéssort juttattuk el, s a beérkezett válaszokat névvel tesszük közé honlapunkon.

1.  A kulturális sokféleség eltérő fogalmakkal írható le (kulturális sokszínűség, a megosztott kultúrájú társadalom és a multikulturalizmus), és kialakulása is eltérő társadalmi és történelmi előzményekhez köthető (migráció, politikai változások, gyarmatbirodalmak felbomlása, országhatárok megváltozása stb.). Van-e Ön szerint a kulturális sokféleségnek egy speciális közép-európai formája?

2. A kulturális sokféleséget támogató nemzetközi politikai és morális normák (pl. az EU vagy az UNESCO kulturális diverzitásról szóló dokumentumai) hogyan befolyásolják az egyes államok belpolitikai vitáit? A jelenlegi magyarországi nemzet- és kisebbségpolitika milyen hatással van a magyarországi nemzetiségek, különös tekintettel a romák emancipációjára, illetve a Kárpát-medencei magyar kisebbségi közösségek kulturális identitásának megfogalmazására? 

3. Van-e konfliktus a globalizációval és a politikai integrációval (pl. az EU integrációval) együtt járó kulturális folyamatok és a nemzeti identitás megőrzésére irányuló igyekezetek között? A konfliktus kezelésével kapcsolatos megoldásokat hogyan értékelné az EU-n belüli, illetve az EU-n kívüli európai országok esetében?

4. Magyarországon alig van olyan család, amelyet ne érintene, vagy érintett volna az asszimiláció, vagy a ki-, illetve bevándorlás valamilyen formája. Ön szerint ennek van-e hatása a kulturális identitásra, a hazához és az Európai Unióhoz való viszonyra?

5.  Hogyan befolyásolja a magyar társadalom közérzetét a menekültek, bevándorlók, vendégmunkások jelenléte? Milyen szerepe van ebben a saját tapasztalatnak, illetve a médián keresztül közvetített politikai diskurzusnak?

2015. június 9., kedd

Ha Magyarországra jössz

Nem állítom, hogy szakértője lennék a bevándorláspolitikának, mint ahogy az Európai Unió jövőjéről sem mernék elemzésekbe kezdeni vagy pláne jóslásokba bocsátkozni. Nincs tuti receptem arra, mit és hogyan kellene állami szinten cselekedni, hogyan kellene a kérdést kezelni.

Abban azonban biztos vagyok, hogy az idegenellenesség felszítását célzó propagandának a kormánygépezet és személyesen Orbán Viktor részéről folytatott gyakorlata aljas, káros, megvetendő, bűnös - és mint ilyen minden civil eszközzel gáncsolható és gáncsolandó. Hogy ez az aljas propaganda mindemellett, úgy tűnik, még kontraproduktív is, az pedig hadd legyen az idegenekre másként gondoló jóérzésűek apró öröme.